Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

82 természetes fejlődése ós a hordalék időszakos lerakodása következtében ugyanazon helyen is bizonyos határok között változhatik a lefolyás szelvénye, sőt a folyó hossz-szélvényében is hullámzatos eltérések mutatkozhatnak. Mindezeket a mellékkörülményeket azonban egyelőre nem vesszük figyelembe, mert ezek számbavétele a nehézségeket fokozná, az áttekintést zavarná. Először a döntő és mértékadó tényezők között kell a vonatkozásokat megállapítanunk, mert így közelíthetjük meg leggyorsabban és legbiztosabban a valóságot és az első megközelítéseket ezen az úton helyettesíthetjük egyre pontosabb és pontosabb törvényekkel. Kezdetben nem is a pontosság a fő, hanem az, hogy a vonatkozások helyesen és az igazsághoz hűen tárják fel az összefüggéseket. Az árvédekezés érdeke megkívánja, hogy ne csak órák, de napokkal előbb jelezzük a várható vízállásokat és a nyert megbízható értesítések alapján idejekorán tegyük meg a szükséges védelmi intézkedéseket. A fentebbi követelmény alapján tehát egymástól távolabb fekvő vízmérczék vízállásai között kell az összefüggéseket megállapítanunk. Amint a síkföldi vízállásokat a hegyvidéki vízállásokból akarjuk meghatározni, mindjárt nehézségre bukkanunk. Mert igaz ugyan, hogy amint III. Napoleon 1856-iki völgyzárók építését sürgető, nagy feltűnést keltő levele mondja : a hirtelen felszökő nagyárvisek főként a hegyek között lehulló esőből erednek, de igaz az is, amint azt Comoy megállapította, hogy a folyók középső és alsó szakaszán az árvizek nemcsak a hegységekből, hanem a dombvidékről lefutó vizekből is verődnek össze. Néha a hegységben felállított vízmércze vízgyűjtő területe csak egy negyed vagy egy harmad része az összes vízgyűjtő területnek. A Berettyó vízgyűjtő területe Margittáig 811 Jcm

2 B.-Ujfaluig 4001 km

% A Sebes Körös « « Csúcsáig 817 « Körösszakálig 2476 « A Fekete Körös « « Belényesig 817 « Nagyzeréndig 4172 « A Fehér Körös « « Honcztőig 1587 « Kisjenőig 3651 « A Körösöknél a hegyvidéki vízmérczék vízgyűjtője az összesnek 20%—43%-a. A folyó hegyvidéki vízállásaiból tehát csak akkor számíthatnánk ki pontosan az alsó szakasz vízállásait, ha a főfolyó áradása mindig arányos lenne a lentebb beömlő mellékfolyókéval. A vízgyűjtő területen azonban nem mindig oszlik el arányosan a csapadék. Néha a hegyvidéki mércze alatt fekvő területekről igen nagy víztömegek sietnek a folyóba, néha azonban a dombvidékre lehulló csapadékból aránylag kevés vízmennyiség jut ebbe és igen gyakran ez sem találkozik a hegyekből előtörő hatalmas árhullámmal. Ha a mellékfolyók is jelentékeny víztömeggel szaporítják a főfolyó vízhozományát, az esetben az alsó szakaszon a vízállások jóval nagyobbak, mint az esetben, ha csak a főfolyó árad. Az összes eseteket a legritkább esetben tárgyalhatjuk együttesen. Czélszerűbb, ha külön-külön a két szélső esetre meghatározzuk a vonatkozásokat. A két szélső eset közé beilleszthetjük az átmeneti alakokat. Ha a mellékfolyások módosító hatásait mérték szerint már ismerjük, ez esetben kiszámíthatjuk az összes esetekre vonatkozó átlagos értékeket és a különböző esetekre számbavehetjük az eltéréseket. Ha a mellékfolyó vízhozománya a főfolyóéhoz mérten kicsiny, ez esetben annak kisebb áradásai a főfolyó vízállásait nem módosítják és általánosságban a