Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

alapján az állapotok megváltozására csak akkor következtethetünk, ha igen sok és megbízható adattal rendelkezünk. Minden esetben figyelembe kell vennünk a vízszín esését is, mert ez az áradások intenzitása és tartóssága szerint is változhatik. A vûszinesése. A Körösök hosszúsága a kanyarok átvágásával jelentékenyen megrövidült és mind a nagyvízszín, mind a kisvízszín esése lényegesen növekedett. A növekedést a feniebbi kimutatás tünteti fel. A mellékelt kimutatásból láthatjuk, hogy szabályozás előtt, milyen kicsiny volt a Körösök alsó szakaszán a vízszín esése. A Hármas Körös alsó szakaszán az esés kisvíznél a l-5 cm-t, nagyvíznél az l'O cm-t sem haladta meg, míg napjainkban a kisvíz esése kilométerenkint a 4'0 cm-t, a nagyvíz esése а 4Ю—6-0 cm is eléri. A kisvizek színe a nagyvizek színével nem párhuzamos. A kisviznek, a színültig telt medernek és a nagyviznek más és más lefolyási akadályai lehetnek. A kisvíz színe általában jobban hozzásimul a fenék eséséhez, mint a nagyvíz színe. Egyes kivételes esetektől eltekintve, általában a nagyvízszín esése kisebb, mint a kisvízszín esése, minthogy az alsó szakaszon nagyobb a vízjáték, mint a felső szakaszon és így nagyvíznél a magasság különbségek rendszerint kisebbek. A nagyvízszin vonala a hosszanti metszetben már nem oly hullámzatos mint a kisvízszíné. A fenék emelkedései és völgyelései, a keresztszelvény nagyságában és alakjában mutatkozó különbségek, a melyek a kisvíz színét úgyszólván lépésről-lépésre megtörik, a nagy víz színét az általános esés vonalától igen kevéssel térítik el. Ugyanazért a lefolyási akadályok hatásai igen sok esetben jobban feltűnnek a kis- és a középvíznél, mint a nagy víznél, a mely valósággal arra törekszik, hogy az esésben mutatkozó különbségeket kiegyenlítse. Jasmund említi, hogy nem követnénk el nagy hibát, ha Coblenz és Köln között 100 kilométer hosszúságú vonalon a Rajna nagyvízszínének esését átlagosan 0-22°/oo-al egyenes vonallal húznók meg, jóllehet a közbeeső vonalon (Coblenz és Andernach között egymástól 16 kilométer) a kisvíz egyik helyen 7-5 m-re, a másik helyen 10 m-re fekszik a nagy.víz színe alatt. A Körös nagyvize sokkal változatosabb esésű, mint a Rajnáé. A nagyvizszínek esését az alábbi átnézetes rajz mutatja. Ha az átnézetes hosszszelvényt, nemkülönben a III-ik fejezethez csatolt részletesebb hosszszelvényeket megtekintjük, már az újabb 1913. és 1915. évi jégnélküli árvizeknél a nagyvíz színében nem látjuk azokat a duzzasztási púpokat, a melyeket a jégtorlódások és a hullámtéri akadályok idéztek elő, sem pedig azokat vízszínsülyedéseket, a melyek a gátszakadások nyomán keletkeztek. A Körösökön vannak még lefolyási akadályok, de ha ezek két folyó egyesüléséhez közel feküsznek, az árhullámok találkozásától eredő nagyobb duzzasztó hatások mellett nehezebben ismerhetők fel. A befogadó folyó erős duzzasztása az árvíz tetőzésénél igen sok esetben eltakarja a lefolyási akadályok hatását. így például a Sebes Körös torkolati szakaszán Körösladánynál {a Kihi magaspart átvágásánál) a lefolyási akadály szemmel látható. Az átvágás mentén a hullámtér igen magas, alig szolgál vízlefolyásul, a régi holt kanyar fákkal és bokrokkal benőtt és feliszapodott. A folyó összeszorított árja ugyanezért a medret támadja meg, ennek partjait szaggatja, úgy annyira, hogy a partomlás már Körösladány belsőségét védő gát fenállását is fenyegeti. Az átvágás alsó rétege kemény agyagtalaj,