Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

Г)0 szakaszon sem érte el, természetszerűleg el sem érhette azt a magasságot, mint az esetben, ha az árvíz egész víztömege a gátak között folyik le. A Körösök alsó szakaszán észlelt és feljegyzett vízállások a katasztrofális években sokkal kisebbek, mint normális lefolyás esetén. A gátszakadás vízszin sülyesztő hatását igen ritka esetben tudjuk pontosan kimutatni; ennek nagyságát azonban közelítőleg meghatározhatjuk, ha a felső szakaszon van közelben olyan vízmérczénk, amely a gátszakadás hatásán kívül állott. A Fekete Körös felső szakaszán az 1887-ik évi májusi árvízszíne minden utána következőnél nagyobb volt, de az alsó szakaszon, így Xagyzeréndnél is, a tényleg észlelt vízállás már sokkal kisebb, mint az 1890, 1895,1898,1913, 1915-iki vízállás. Amint fentebb említettem, a Fekete Körös 1887-ben Talpas és Xagyzerénd között 11 helyen szakította át gátját és 1-6 kilométer hosszú vonalon átcsapott a töltéseken is. A fentebbi rajzból látható, hogy a szakadás idejéig mind a talpasi, mind a nagyzeréndi vízmérczén a vízállások változása szabályos és összefüggő. A gátak átszakadásával az összefüggés megszűnik, a talpasi vízállások kialakulása szabályos marad, de a nagyzeréndi vízállások sülyedései és rendetlenségei elárulják a gátszakadások hatását. Talpasról az árhullám 8—10 óra alatt ér le Xagyzeréndre. Talpason május 22-én délelőtt 7 órakor 672 cm vízállásnál tetőzött az árvíz és így Xagyzerénden a tetőzés délutánra volt várható. A nagyzeréndi grafikonon két tetőpontot találunk, az egyiket 640 cm a talpasi tetőzést megelőzőleg május 22-én a hajnali órákban, a másikat (636 cm) a gátszakadások után május 23-án délután 8 órakor jegyezték fel. Talpason május 21-én délben 422 cm volt a vízállás és ettől kezdve a tetőzésig a vízszinemelkedés 250 cm ; Xagyzerénden május 21-én este 10 órakor 512 cm volt a vízállás, ha a gátak át nem szakadnak, utóbbi helyen is még vagy 250 cm-t áradt volna a víz, annyival is inkább, mert ezen az alsó helyen a vízjáték még nagyobb. Az egyszerű szerkesztés és hozzávetés azt mutatja, hogy Xagyzeréndnél szakadások nélkül az árhullám 1887-ben 762 cm, kereken 760 cm-nél tetőzött volna. Az árvízjelzésről szóló fejezetbe felvett számítások szerint a tetőző vízmagassága 748 cm lett volna. A vízrajzi osztály is megállapította, hogy a gátszakadás a nagyzeréndi vízállás magasságát 1887-ben több mint egy méterrel leszállította és kimutatta, hogy Xagyzeréndnél a vízállás 1890-ben, ha a Bél és Tőz patakok több vizet hoztak volna, 7'50 m-re emelkedett volna fel. Ujj Jánosnak, az aradmegyei társulat főmérnökének számításaiból is kitűnik, hogy az 1887-ik évi májusi árvíz lefolyása nem volt normális, ugyanis szerinte a Fekete Körös maximális vízhozománya volt: Talpason 1887 máj. 22-én d. e. 7 órakor 672 cm vízállásnál 718 m

s Xagyzerénden 1887 máj. 22-én d. e. 4 órakor 678 cm, illetőleg a jelenlegi 0 pontra vonatkoztatva 640 cm vízállásnál 421 m». A Fekete Körösön Talpastól Xagyzeréndig is megfogyatkozik tározás következtében a nagy víz maximális mennyisége, de normális körülmények között alig többel, mint 100 m-rel. A nagy megfogyatkozás maga mutatja, hogy az árvíz tömegének egyrésze nem a gátak között folyt le, hanem kiömlött a mentesített árterületre. A szabályozás átmeneti időszakában (1876—1894)-ben úgyszólván évről-évre