Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - VIII. Maurer Gyula: A beton zsugorodása és annak hatása a beton és vasbeton építményekre

351' felső habarcsréteg dagadása következtében e hasadások a felszínen is zárultak, még pedig sokkal jobban és biztosabban, mint ahogy az osztó hézagoknak fém­lemezekkel, vagy egyéb komplikált módon való elzárása sikerült volna. Látjuk tehát, hogy oly vízi építményeknél, aminők a hajózó zsilipek, sem a hőváltozásra, sem a beton térfogatának változására való tekintettel nem szükséges az alapokat hézagokkal több részre választani. Ahol különböző mérvű ülepedések várha­tók, kívánatos sőt sokszor szükséges az alapok megosztása, de mindenkor hézagok nélkül. Az alapok megosztására szolgálhatnak a szádfalak, vagy ahol a beton szárazban készül, közbetett kettős asphaltlemez. Ezek csúszó felületekként szol­gálnak, amelyek mentén a betontömegek elmozdulhatnak. A Bega újabb III— Vi. számú hajózó zsilipeinek alapjai nincsenek meg­osztva. A III., IV. és V. számú zsilipek czölöprácson állanak. Igyekeztünk a ter­helésnek megfelelően elosztani a czölöpöket, hogy az ülepedés egyforma legyen. A III. számú zsilippel kapcsolatosan épült közúti híd főjét kivéve, ez sikerülf is. A VI. számú hajózó zsilip nem áll czölöpökön. Azonban e zsilip úgy készült, hogy a falazatnak, a hátultöltésnek és az alapnak a zsilip hosszanti tengelyében mórt minden méterére eső súlya közel azonos. Ha van is az alap terhelésében cse­kély különbség, az átmenet lassú és fokozatos, úgy hogy ha volt is az ülepedés mérvében igen csekély különbség, a betonalap elaszticzitása révén azt követni képes volt. Ugyancsak nem kell zsugorodásra számítani az^oldalfalaknak az alsó, vagyis a kisvíz színe alá eső részénél. A hőmérsékleti ingadozás igen mérsékelt itt. Azért a zsilip oldalfalainak alsó részét a begai műveknél szintén nem osztottuk meg s terjeszkedő hézagok sincsenek. Az oldalfalak e részében vannak elhelyezve a végigmenő töltőcsatornák. Már ezekre való tekintettel is czélszerű volt a héza­gok mellőzése, mert e hézagoknak a csatornák körül való tömítése, költséges és komplikált volta mellett, bizonyos mérvig mindig bizonytalan. A zsilip oldalfalainak az alsó víz színe feletti részei nagyobb hőmérsékleti változásoknak vannak kitéve, és így itt terjeszkedő hézagok kiképzése szükséges. A beton zsugorodásával azonban tulajdonképen csak a felső vízszin feletti fal­résznél kell számolnunk, mert a felső víz színéig eső rész gyakran lesz nedve­sítve. A hőváltozásra való tekintettel készült 'hézagok elegendők a zsugorodás okozta bajok elhárítására is. A Bega III—VI. számú zsilipéi oldalfalainak a csatornák fölött levő részét 15 miliméteres hézagokkal 3—4 közel egyenlő hosszú részre osztottuk. A héza­gok fogazott vonal mentén készültek; ahol a fal vastagabb, az 1. ábra szerint; míg ahol keskenyebb, úgy, amint azt a 2-ik rajz láttatja. A zsilip hossztengelyével párhuzamos felületek mentén történik a faltöme­gek relativ elmozdulása. Ott hézag nincs, hanem a betonfalak között kétszeres asphaltlemezt .beleztünk el s ez képezi a csúszófelületet. A sarkok leszakadása ellen a betonban horgonyok helyeztettek el. Az osztóhézagok előállítása igen egyszerű. A hézag vonalának megfelelően elhelyezett fatuskók vagy mintadeszkázat mentén az egyik falrészt mintegy fél­méterrel előre hajtják. Ha a beton némileg megkötött, a tuskókat vagy deszkáza­tot eltávolítják, elhelyezik az asphaltlemezeket, a hézag vastagságának megfelelő és eltávolíthatás miatt 3 lapból készült deszkákat, és a második faltömböt is tovább emelhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents