Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - IV. Réthly Antal: A párolgás nagysága 1916-ban Magyarországon

323' táblán, amelyen növénytermelés űzetett, két-báromszor annyi vizet lehetett elhelyezni, mint oly táblákon, melyek termelés és mívelés nélkül használtattak fel vízelhelyezésre és szűrésre. A lehetőség szerint erőltetett növénytermelés tehát nem a gazdák egyoldalú elfogultságának eredményéül előállott tévedés volt, hanem gyakorlati tapasztalat logikus folyománya : a forszírozott vízelhelyezés forszírozott növénytermesztést követelt. * Noha említés szerint a telep talajcsőhálózátából kikerülendő, részben tisztított szennyvíz kis mennyisége miatt az élővíz-csatornában igen nagy felhígulást nyerve, annak vizét számbavehető módon egyáltalán nem fertőzte, határozatba ment mégis az. hogy a telepnek amúgy is szükségessé váló kibővítésével kapcsolatban annak üzeme is változást szenvedjen azon elv alapján, hogy a telepre kerülő szennyvízből még szűrt állapotban se kerüljön egyetlen csepp víz sem az élővízcsatornába, hanem az teljes mennyiségében párolgás vagy a talajba való beszivárgás által emésztődjék el. Evégből talajcsővezetékből kijutó szűrt víz egy poshasztó tóba kerül, amely az élővízcsatornától legalább 5 méter vastag földréteggel van elválasztva, ahonnan a víz csak beszivárgás vagy elpárolgás útján távolodhatik el. Határozatba ment továbbá egy oldó medencze és három nagy raktározó medencze építése, az első az oldatba nem ment alkatrészek leüllepesztésére, a nagy medenczék pedig a fölös és öntözésre nem fordítható szennyvíz tárolására. Az átépítés, illetve a megnagyobbítás után a telep növénytermelési üzemére nézve is az 1914. évtől fogva változások, módosítások írattak elő, amelyeknek tárgyalása azonban már — a telep történetében egy újabb fejezet anyagát alkotva — túlnőne e közlemény keretein, amely csak a telep állami kezelésének első tizenhárom évét kívánja növénytermelési szempontokból nagy vonásokban ismertetni, a telep kibővítésével járó üzemváltoztatás mellett szerzett tapasztalatok ismertetését elhalasztva arra az időre, mikor évek hosszabb során át nyert tanulságok révén az új üzem kialakul, állandósul és így lehetővé teszi a végleges következtetések leszűrését. A párolgás nagysága 1916-ban Magyarországon.

1 Irta : dr. Rét hl y Antal. Hazánkban az elmúlt évben 30 állomáson végeztek párolgási megfigyeléseket Wild-féle párolgásmérővel. Ezek közül új állomás Budapesten a Gellérthegy déli lejtőjén a «Kertészeti Tanintézetben» lévő, a hol 1916 deczember hónapja óta történnek rendszeres megfigyelések. A műszer ezen a helyen a szőlőben lévő meteorológiai állomáson van elhelyezve, még pedig megfelelő szabványos, redőnyös 1 A « Vízügyi Kqzlemények» eddigi köteteiben a magyarországi párolgási megfigyelésekről alábbi közlemények jelontok meg: III. évf. 1913: A magyarországi párolgásmegfigyelésekről (107—123. old.). IV. « 1914: A párolgás napszakos eloszlása ós napi maximuma (100—113. old.). IV. « 1914 : A párolgás nagysága 1913-ban Magyarországon (308—310. old.). V. « 1915: A párolgás nagysága 1914-ben Magyarországon (84—85. old.). V. « 1914: A Piche-féle párolgásmérő (85—87. old.). VI. « 1916: A párolgás nagysága 1915-ben Magyarországon (83—86. old.). Dr. R. A.