Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

295 sorban minden egyes kulturnövénynyel, amely a telepen kipróbálás, illetve termelés alá került, rámutatva arra is, milyen vízelhelyezést és vízhasznosítást tettek lehetővé, azután foglalkozom a telep hasznosításának összefoglaló kimutatásával, végül pedig a jövedelmezőség kérdésével olyan módon, hogy mindezek tájékoztató adatokul szolgáljanak más, hasonló üzem létesítésénél. * Lássuk már most, melyek azok a növények, melyek a szennyvízszürő telep termelésében kipróbáltattak, illetve a bevált termelés révén az aradi szennyvíztelep gazdasági hasznosításának alapját képezték. Az áttekinthetőség szempontjából czélszerűnek látszott a kísérlet alá vett növényeknek a tárgyalt különleges üzemre nézve érdekkel bíró termelési és termésadatait külön táblázatokba foglalni, amelyek megértéséhez csak azt a megjegyzést kell hozzáfűznöm, hogy az öntözés tartama czímű rovatban feltüntetett egy napi öntözés tulajdonképen egyhuzamban való 12 jjrai öntözésnek felel meg,

1 s hogy a tisztajövedelem czímű rovat az illető kultura után elért tiszta készpénzbevételt tünteti fel a termelési, kezelési és fentartási költségek levonása után, amelyek természetszerűen nagyon változnak az egyes növények, táblák és évek szerint. Meg kell emlékeznem még itt a telep terményeinek értékesítési módjáról is, amelynek megválasztásában szintén a helyi viszonyok voltak irányadók (főleg az ingó és ingatlan felszerelések hiányossága). A termények értékesítése ugyanis mindvégig nyilvános árverés útján történt lábon, illetve a földben azon kötelezettség mellett, hogy a vevő tartozik a terményt a vétel után legrövidebb idő alatt letakarítani és elhordani. A gyors eltakarítás szüksége nagyon fontos a telep egyes növényeinél, pl. a füveseknél és luczernásoknál, amelyek megkívánják, hogy tarlójuk — különösen száraz időben — mielőbb megkapja az öntöző vizet. A terményekórt elért egységárak elbírálásánál tehát tekintetbe kell venni azt, hogy a vevőt a letakarítási költségek is terhelték. A telep vevőközönségét a városi állattartók tették ki, tekintettel pedig arra, hogy — amint alább látni fogjuk — a telep különleges viszonyai kizárólag a takarmánynövények termelésének kedveztek, az árveréseken elért árak, s így közvetve a telep jövedelmezősége döntő módon függött attól, hogy a vidék takarmánytermése az illető évben hogyan sikerült. Rossz takarmánytermő évben mindent jó áron el lehetett adni, bő takarmánytermő évben pedig ugyancsak megcsappant a telep terményei iránti kereslet. A telep növényzetének tárgyalásánál megnyitom a sort azzal a növénynyel, amely a hosszú éveken át folytatott termelés alaft az itteni üzemben legtöbbet érőnek bizonyult. Ez pedig a Takarmányrépa. Amint ezen kultúrnövény termelési és termésadatairól összeállított táblázatból látható, a takarmányrépa az első évtől az utolsóig kivétel nélkül helyet foglalt a telepen kipróbált és termelt növények között. Az a körülmény pedig, hogy az általa elfoglalt terület mindvégig elég jelentős részét tette ki a telep összterületének — 3—13 kat. hold között mozogva a 13 év átlagában 8 kat. holdon termeltetett — egymagában is arra enged következtetni, hogy a takarmányrépa jól alkalmazkodva a telep különleges viszonyaihoz, termelése mindenképen előnyösnek bizonyult. Azok az előnyös tulajdonságok, melyek a takarmányrépát a telep leghasznosabb növényeiknek élére helyezték, a következők: sok szenny vizet és nagyon jól 1 A szennyvizet kinyomó ejektoriillomás csak reggel 6-tól este 6-ig működött. 18*