Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

2-3. füzet - I. Lampl Hugó: A vasszádfalak

í»7 Ha az elöredülés mértéke nagyobb és pallópáronként 3— í mm szűkítés nem elég ahhoz, hogy a ferdeséget kiküszöböljük, akkor az egyes pallókat összepréseléssel feliil szűkítjük és így állítunk elő ékpallókat. A ráczkevei elzárás építésénél ez a módszer jól vált be. Erinél a munkánál a pallók összepréseléséhez az 55. sz. rajzon föltüntetett összeszorítószerkezetet 55. rajz. Ék-alakú Larssen-rcndszerű szádpallók előállítására szolgáló szorító szerkezet. használtuk. Az összepréselést a szádpalló egyik végén kezdjük, oly módon, hogy két ilyen szerkezetet, a száraival felfelé fordított pallóra HO—40 cm távolságban felrakunk és a csavarok meghúzásával a szükséges deformáeziót előállítjuk (1. 7. számú képet). Hogy a deformáczió állandó maradjon, a szádpallót a szorítószerkezetek között a szelvény völgyvonalában kétoldalt belül végig kalapáljuk. Ezt a műveletet a szorítószerkezetek fokozatosan való tovább szerelése mellett, a pallók teljes hosszában folyton csökkenő mértékben végzett szűkítéssel végrehajtva, ékalakú pallókat lehet készíteni. Ezzel, a módszerrel egy-egy szádpallót 30- 10 «»m-rel szűkíthetünk. ^ ' A ráczkevei elzárás építésénél átlag minden 30-ik pallónak ilyen módon való ös«zepréselésével készített ékpalló leverése által a szádfal fiiggőlegessége megtartható volt. A szádfal körívben készülvén, a szádpallókat csörlővel nem lehetett visszahúzni, mert a húzóerőt kifejtő csörlő helye víz fölé esett. Ha az elferdülés nem lassanként, hanem 'valami különleges ok miatt hirtelen következik he és nagyobb mértékű, úgyhogy 30 —iO mm-es szűkülettel bíró ékpállókkál nem lehet a ferdeséget kiküszöbölni, akkor egy szádpallót középen ketté vágunk és az egész előredülés mértékének megfelelő szélességű betét beillesztésével oly ékalakú szádpallót állítunk elő. inelylyel az egész előredülés egy csapással kiküszöbölhető (1. 56. sz. rajzot). A soroksári Dunaág felső torkolatánál létesített egyik ideiglenes Larssen-rendszerű szádfalnál a vállalkozó ilyen ékalakú szádpallót úgy állított elő, hogy a félbe vágott szádpallót egy egész szádpallóra ferdén rá szegecselte (1. 57. sz. rajzot). Ezáltal egy fél szádpallót megtakaríthatunk, il'etőleg egy újabb ékalakú palló szüksége esetén, egy újabb pallónak kettévágását elkerülhetjük. Megjegyzendő, hogy ilyen módon 300—400 mm-ig terjedő ferdeségű ékpallókat lehet készíteni. Rendkívüli esetekben igen tömör altalajnál, vagy kisebb szakaszon kőhányásokon való átmeneteknél ajánlatos és sok esetben czélravezető, ha ilyen nehéz szakaszon a pallók' táblásán való verésére ;H>. rajz.