Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

2-3. füzet - I. Lampl Hugó: A vasszádfalak

t7ï része a földből kiáll, akkor a pallók leveréséhez esetleg alacsonyabb verőgép is használható. Ez esetben a kérdést következő három teleképen oldhatjuk meg : a) Oly magas verőgépet használunk, hogy a terepszínén felállított géppel a befűzést is el tudjuk végezni (1. 20. sz. rajz. Il/a esetét). b) Alacsonyabb, tehát csak a verés elvégzéséhez szükséges szerkezeti magassággal bíró gépet alkalmazunk, azt azonban állványra szereljük, hogy a befűzést is elvégezhessük (1. 20. sz. rajz Il/b esetét.). c) Alacsonyabb szerkezetű verőgépet a terepszín magasságában szereljük fel és ezzel csak a beverést végezzük, a befűzést pedig külön befűző álványnyal vagy toronynyal eszközöljük (1. 20. rajz II/c esetet és a 2. sz. képet). Hogy melyik elrendezést választjuk, az a helyi körülményektől és a momentán konjunktúráktól függ. A munka zavartalan menetének biztosítása érdekében előnyös, ha a befűzést maga a beverőgépen alkalmazott daruszerkezet végzi 21. rajz. A ráczkevei vasszádfalas zárógát építésénél használt egyenesben futó verőállvány rajza. mert ezzel megtakaríthatjuk a gépek ide oda mozgatásával járó munkát, ami sok időt vesz igénybe. A szádfalazási munkának állványról való végrehajtása leggyakrabban zárógátak és partfalak építésénél fordul elő, amikor vízlelett kell dolgozni. Az úszóállványzat alkalmazását lehetőleg kerüljük, különösen akkor, ha végleges jellegű létesítményekről pl. partfalakról van szó, mert a hajóra vagy tutajra szerelt verőgép nem áll elég mereven, hogy a szádpallókat kellőképen vezethessük. Kivételt képeznek azok a külön ilyen czélra szerkesztett úszótestekre szerelt verőgépek, melyeknél a hajótest aránylag oly nagy, hogy a kiszorított víz súlyához képest a gép mozgó részeinek és a leverendő pallóknak súlya elenyészően kicsiny. Ha azonban fix állvány létesítése bármi okból akadályokba iitköz-