Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

141 . megyében pedig trachittufák között vájt medret; a Berettyó a szilágymegyei öblözetből Márkaszék és Széplak között szintén hegy szorulatból lép át Biharmegyébe. Hajdan ezekben a hegy szakadékokban igen könnyen lehetett egy-egy völgyzárót, vagy legalább is egy vagy több szorítógátat beépíteni, amelylyel az árvíz maximális vízhozományának egy részét visszatarthatták volna és az árvíz tömegét bizonyos kiegyenlítődéssel engedhették volna le. Ma már a Körösök völgyében is ott van a vasút és az országút, egyes helyeken pedig maguk a községek is völgyben épültek, úgy hogy ezek veszélyeztetése és áthelyezése nélkül a terv nem valósítható meg. A legtöbb helyütt nagy az esés, szűk a völgy, úgyhogy aránylag magas gátakkal csak korlátolt tömegű vizet tarthatnánk vissza. A rövid ideig tartó tarozásnak, továbbá csakis a duzzasztó alatt lenne a hatása szembeszökő, míg lejjebb jó részben elenyésznék. A rövid ideig tartó késleltetéssel nem érünk el sokat, sőt több vízfolyás egyesülése esetén az árhullámok természetes és kedvező sorrendjét meg is ronthatjuk, ha a gyorsan levonuló árhullámot addig tartjuk vissza, míg a másik vízfolyás árhulláma megérkezik. A jól elhelyezett" völgyzárók "nemcsak az árvízveszélyt csökkentenék, hanem a hajózás, öntözés és más mezőgazdasági czélokra is biztosítanák a szükséges vízmennyiséget. A völgyzárók vizeit, különösen a nagyesésíí szakaszokon, energia forrásul is felhasználhatjuk. A két czél egybekapcsolását az nehezíti meg, hogy az árvíz csökkentésére nagy és üres, vagy legalább is gyorsan kiüríthető medericzékre van szükségünk, az ipari telepek ellenben vízzel telt medenczéket kívánnak. Megfelelő berendezésekkel és főleg a víztartó medenczék megnagyobbításával részben mind a két kívánságnak eleget tehetnénk. Példát mutattak erre a németek. A poroszok főleg az árvíz veszedelem csökkentésére Sziléziában a Bober és mellékfolyói vízgyűjtőjén 17 völgyzárót építették, a melyeknek összes űrtartalma 80 millió m

s. Legnagyobb közöttük a Bober-völgyében épült maucri 50 millió wi

s űrtartalommal, a mely ipari czélokra 20 millió wí

s vizet tart vissza, az árvíz hozományából pedig 30 millió wiM bir befogadni. A Bober mellékfolyóinak a Queisnek völgyében épült a marklissai völgyzáró, a melynek 15 millió m' férőhelyéből 5 millió яг'-t az ipari víz, 10 millió m

s-t az árvíz tölt meg. A tározó medenczéből a felgyűlt vizet az árhullám levonulása után egy-két nap alatt levezetik, hogy a medencze a második vagy a harmadik árhullámból megfelelő mennyiséget befogadhasson. ' A Bober-vízgyűjtője Sagánnál ^-247 lem

2, maximális vízmennyisége másodperczenkint (1897 júl. végén, aug. elején) 2000 m

3. A másodperczenkinti 400 m

3-t kitevő lefolyás felett a káros víztömeg Sagánnál 6 nap alatt 240 millió то

8.. A németek jól tudták, hogy egyedül a 80 millió то

3 férőhelyű völgyzárókkal az árvízveszedelmet nem hárítják el, azért a folyókat is szabályozták és helyenként gátak közé fogták. A törvényhozás 1900 júí. 3-án az Odera 6 porosz-sziléziai mellékfolyójának: 1. a lauschitzi Neisse, 2. Bober, 3. Katzbach, 4. Weistritz, 5. a glatzi Xeisse és 6. a Hotzenplotz szabályozására 39 millió márkát szavazott meg, ebből a völgyzárókra 15'5 millió márka esik. A völgyzárók közül legelőbb a marklissai épült fel, (1901—1905. évben) ez már 1905.. 1900., 1097., 1909u és 1910. évben jó szolgálatot tett, a mennyiben a nagyobb árhullámokból 2—5 millió то

8 vizet visszatartott. A porosz-sziléziai kisebb völgyzáróknak mindaddig, míg a legnagyobb a maueri (1905—1911. évben) fel