Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

121 adatok között váltakozóan -{-és — előjelűek. Nincsen olyan adatunk, a mely arra mutatna, hogy Köröstarcsán az árvizek 1895. év óta különlegesen emelkednének. A fentebbi négy vízmércze vízállásai között a viszonyt állandónak vehetjük és minthogy ezek közül csak a kisjenői vízállások emelkedő irányzatúak, ennek a kis emelkedésnek a hatása Köröstarcsára leérkezve annyira csökken, hogy egyéb jelentősebb tényezőé mellett fel sem ismerhető. A szabályozás következtében természetesen Köröstarcsán ia az 1855. évihez mérten nagy a vízszínemelkedés, de itten 1895. év óta az újabb állapotnak megfelelő egyensúlyozott helyzet helyreállott. Most már megfelelhetünk arra a kérdésre is, hogy milyen vízállást várhatunk Köröstarcsán, ha a Fekete Körös Nagyzeréndnél az 1887-ikinek megfelelő 7-50 m-re, a Fehér Körös Kisjenönél 7'20 m-re feláradna és ha a Tisza és a Sebes Körös Berettyó áradása következtében Gyománál az árvíz szine a nagyzeréndi tetőzés idején 7'70 m-re felemelkednék. Kt. = 0-60 -f- 0-3 X 7-20 + 0-51 X 7'50 + 0 22 X 7*70 = 8"28 m kikerekítve 8'30 m; vagyis az 1915. évi 7-83 m vízállásnál még 45—47 cm nagyobb vizet várhatunk. A köröstarcsaihoz mérten Békésen a várható árvíz magassága 8'60 m. A Sebes Körös fokihidi vízállása lenne, ha tetőzéskor Szakálnál az árvíz 4-70 »i-t, Köröstarcsán 8 30 m-t elérné és a fokihídnál az áradást megelőzőleg 4-20 m-re felemelkednék, 5-70 m; vagyis 57 cm-rel haladná meg 1895 áprilisi, eddig észlelt jégtorlódás nélküli legnagyobb (5-13 m) vízszinét. Ha tetőzéskor az árvíz Berettyóú jfalunál a 4 70 m-t, Köröstarcsán a 8'3G m-t. Sebesfokon az 5-20 m-t elérné és a tetőzést megelőzőleg Szeghalmon 430 »i-re felemelkednék, az esetben a szeghalmi ördögárki mérczén a tetőző -vízmagassága 5'49 m lenne, vagyis szintén 57 cm-rel haladná meg az eddig észlelt legnagyobb (1915 áprilisi 4-92 m) víznek a magasságát. Köröstarcsán az 1915-ik évi nagyvízszin az 1895-ikihez mérten 47 cto-rel, Szeghalmon pedig 23 cm-rel emelkedett. Köröstarcsán és Békésen a nagyvíz magassága legnagyobb részben a Fekete és a Fehér Körös áradásának nagyságától és az árhullámok találkozásától függ, a Sebes Körös és a Berettyó torkolati szakaszán már több tényező kedvezőtlen összejátszása szükséges ahhoz, hogy az árvízszine az eddig észleltet meghaladja. Nagyobb tehát a valószínűsége annak, hogy a Kettős Körösön az árvíz még 45 cm-rel emelkedni fog, mint annak, hogy Szeghalmon egy következő árvíz magassága az 1915. évit 57 cm-rel meghaladja. A Hármas Körös vízállásai. A Hármas Körös vizszinváltozásait főképpen a gyomai elsőrendű vízmérczén figyelik meg. A gyomai vízmérczét a közúti híd balparti kőpillérén helyezték el. A 0 pont magassága 78-58 m a folyamszabályozási hasonlító síkra vonatkoztatva. A mércze a Tiszától 799 km-re, a Kettős Körös és a Sebes Körös egyesülésétől 13-3 km-re esik. Gyoma alatt már csak a Hortobágy ömlik a Hármas Körösbe. A vízmércze vízgyűjtő területe 20.691 km

2 (a melybe a Iválló 1100 km

2 vízgyűjtője, mely ezelőtt a Hortobágyhoz tartozott, már benfoglaltatik. Csongrádnál a Tisza kisvízszine, illetőleg a mércze 0 pontja (a katonai, másként vízrajzi alapsíkra vonatkoztatva) 76-95, a folyamszabályozási alapsíkra vonatkoztatva pedig 7610. A fentebbi adatokból látható, hogy még az esetben is, ha a Körös nem áradna, a Tiszának 8 00 m-t meghalad«') árvizei Gyomán 5-50 m-nél 8* , t