Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

109 Ha csupán a Berettyó árad, a Sebes Körös és a Kettős Körös nem áradnak, az esetben a szeghalmi vízállás teljesen a berettyóújfalui vízállás után igazodik. Sz = 020 -(- 089 b. A szeghalmi vízállás 89%-a a berettyóújfalui vízállásnak, hozzáadva ehhez 20 m-t. Ha a Berettyó és a Sebes Körös egy időben áradnak, ez esetbeu a szeghalmi vízállás a két folyó vízállásaiból határozható meg. Szeghalomnál azonban a legnagyobb vízállások akkor jelentkeztek (1895, 1913 és 1915), midőn a Kettős Körös is hatalmasan feláradt. Az összes esetek közül főleg ez az utóbbi érdekel bennünket. A számításnál először úgy jártunk el, hogy a Berettyó és a Sebes Körös áradásából közelítőleg meghatároztuk a szeghalmi vízállást és külön kiszámítottuk a Kettős Körös duzzasztásából eredő vízszinemelkedést. Az utóbbi meghatározása czéljából a köröstarcsai vízállásból levontuk a szeghalmi vízállás közelítő értékét és feltételeztük, hogy a duzzasztás ezzel a különbséggel arányos. A számítások elvégzése után úgy találtuk, hogy a hosszadalmasabb és a fáradságosabb úton sem nyerünk jobb eredményt, mint az esetben, ha a köröstarcsai vízállásból 3-5 métert levonunk és ezzel a különbséggel egyszerre végezzük el a számításokat. A midőn ugyanis a nagyváradi és a berettyóújfalui vízállásokat egy-egy arányszámmal megszorozva levontuk a köröstarcsai vízállásokból, tulajdonképpen nem tettünk egyebet, mint a determináns két oszlopát egy-egy együtthatóval megsokszorozva levontuk a harmadik oszlopból és így e művelettel a determináns értékét nem változtattuk meg. Mindkét esetben azonban más-más normál egyenleteket kapunk. Az első egyenlet Sz = 02S + Q"47 (kt — SzJ + 0'25 n -j- 0-43 b ; a második Sz = 1-42 + 0-47 (kt — 3-50) + 0'15 n -f О20 b. Az elsőben Sz

x = 103 + 025 n -f- 0-43 b. A különböző módon meghatározott összefüggések a végső eredményt egyenlő pontossággal adták meg, csak az egyes esetekben különböztek egy kevéssé az eltérések. Mindenesetre az első számítási mód húebben fejezte ki az összefüggést és tágabb határok között adott jó eredményt, mint a másik. Az első kísérletek után reájöttünk, hogy még ha a Berettyó, Sebes Körös és a Kettős Körös hatását számba vesszük is, egyes esetekben nem kapunk elég pontos eredményt, mert a szeghalmi vízállás nagysága bizonyos mértékig attól is függ, hogy az áradást megelőzően a Berettyó és Sebes Körös széles hullámtere milyen mértékig volt megtelve. A meder és a hullámtér teltségét a szeghalmi völgyelő vízállással, vagy ha ez a tetőzéstől messze esik, a nagyváradi tetőzés idején leolvasott szeghalmi vízállással mérjük. Mindaddig azonban, míg a Kettős Körös duzzasztásából eredő erősebb víszintemelő hatást számba nem vettük, hiába igyekeztünk a meder teltségéből eredő hatást kifejezni, mert ezt külön az adatok nem tüntették fel. Ez is igazolja azt, hogy először is a mértékadó tényezők hatását kell keresnünk és csak azután a járulékosokét. A Sebes Körös áradásainak hatását előbb a nagyváradi vízállásokkal mértük, de midőn reájöttünk, hogy Nagyváradon a nagyvízszine időközben sülyedt és Nagyváradon a -Sebes Körös árhulláma nem ölt végleges jelleget, Kőrösszakái és a fokihíd között fekvő sebesfoki vízmércze tetőző vízállásait vettük fel. Hogy a bizonytalanságot elkerüljük és az egyes tényezők hatásait egymástól függetlenül kifejezhessük, a számításba azokat az eseteket is be kellett vonnunk, a melyekben egyik vagy másik folyó áradása nem volt nagymértékű. A legkisebb négy-