Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

103 A Berettyó, a mely Darvasnál a Kálló, Szeghalomnál a Kutas vizét felveszi, Körösladány felett ömlik a Sebes Körösbe. Körösladánynál a folyó vízgyűjtője 8608 km

2. A Sebes Körös a Berettyó beömléBétől Nagyváradig nem vesz fel nagyobb vízfolyást, így azt várhatnók, hogy a Sebes Körös árhullámai Nagyváradtól lefelé szabatos rendben vonulnak le és az egyes mérezék vízállásai között az össze4 függés egyszerű. A Sebes Körösnek az esése Nagyvárad alatt még nagy (kmkint 1-5 m, Körösladány alatt kicsiny (km-kint 0'175 m). A Sebes Körös Nagyvárad alatt még teljesen hegji patak módjára viselkedik, gyorsan felárad, de gyorsan le is apad. A hirtelen felszökő és rövid ideig tartó árhullámok, ha a folyó medre és hullámtere üres, az alsó töltésezett szakaszon ellapúinak ; a rövid időközben egymás után levonuló árhullámok az alsó szakaszon összegeződnek. Az árhullámok összegeződése általában vízszinemelkedéssel jár. Amint a fentebbi rajzból látható, 1895. évben Nagyváradon és K. Szakálon is még az első márcziusi árhullám volt a nagyobb, de már Komádinál a fokihídnál és Körösladányon a második felülmúlta az elsőt. A Sebes Körös árhulláma a Kornádi határban ölt végleges jelleget, de alighogy kialakul az árhullám, azt a Kettős Körös duzzasztása újból módosítja. A Kettős Körös duzzasztása a Sebesfokig is felhat, de itt már számottevő változást nem okoz, a fokihídnál azonban hatása szembetűnő. Nagyvárad alatt és magában a városban végzett mederszabályozó munkálatok következtében a nagyváradi vízmérczénél a meder -folytonosan mélyül, a kisvízszine úgy itt, mint lejjebb, Körösszakálon sülyed és pedig az 1888-ikihez mérten körülbelül 60 cm-rel. Nagyváradnál a nagyvíz szine is sülyedt, míg Körös Szakálnál ez emelkedő irányzatú. Ez kitűnik az alábbi adatokból is. Vízmércze 1887 máj. 22. 1895 márcz. 27. 1895 ápr. 4. 1913 júl. 11. Nagyvár;«! 373 cm 27(i cm 2 ii cm 222 cm Körösszakái. 389 cm И 2 cm 390 cm •Mfi cm Minden tüzetesebb vizsgálat ríélkül látható, hogy az első sor fogyó, a második sor pedig növekvő. A vízállások nagyságára pedig itt is hatááa van az áradások tartósságának, különösen a rövid időközökben elinduló árhullámok összegeződésének, de a rendkívüli nagy különbség jórészben onnan ered, hogy a nagyvizet levezető mederszelvény Nagyváradon nagyobb arányban fejlődött, mint Körösszakálon. Ha a két vízmércze vízállásai között az összefüggést meg akarjuk állapítani, úgy a régebbi adatokat az újakkal nem foglalhatjuk össze, mert a helyzet megváltozott. Az összefüggés pontos mértékét azonban csak akkor kapjuk meg, ha nem csupán a tetőző vízállásokat foglaljuk össze, hanem tekintettel vagyunk a tetőzést megelőző vízállásokra is. Körösszakálon a tetőzés a nagyváradi után 7—12 óra múlva következik be; a nagyváradi tetőzés idején leolvasott szakáli vízállás, tehát úgyszólván már annak az eredménye, a völgyelő vízállás pedig