Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)
100 Kisjenönél az 1887-iki árvízszine, ha a gátak át nem szakadnak, köriilbelől 694 cm lett volna s így 30 cm-rel meghaladta volna az itt leolvasott 664 cm-t, de nem érte volna el az 1915-ik évi 712 cm vízállást. A várható nagyvízszint Kisjenónél 720 cm-re veszszük fel, minthogy egyes esztendőkben az alsóbb helyen betorkolló mellékfolyások vízgyűjtőjére még több csapadék hullott, mint 1915. évben. Gyulán a várható nagyvízszinét az 1915. évi felett 30 cm-rel vagyis 680 cm-rel kell felvennünk, minthogy a gyulai vízállásra már a befogadó Fekete Когозпек is nagy a hatása, a Fekete Körösön pedig az 1915. évinél nagyobb és az 1887-iki évihez hasonló árvíznél 30 cm vízszinemelkedés várható. Egyébiránt Gyulán az árvíz nagysága attól is függ, hogy a Csohos illetőleg a József Nádor malomcsatorna, amely 1882. év óta Gyula felett nyiltan torkollik be, esetről-esetre mennyi vizet hoz és hogy a malomcsatornán levonuló árhullám teljes erősségében találkozik-e a Fehér Körös árhullámával. A Fehér Körösnél a mellékpatakoknak : a Sebes pataknak (másként menyházai vagy déznai patak) a Csigérnek és a Csohosnak (József Nádor malomcsatorna) hatása igen nagy. Ha a mellékpatakok nem áradnak, akkor a hunj radmegyei hegységből előtörő Fehér Körös áradása az alsó szakaszon ellapul, úgyszintén, ha a Fehér Körös nem árad, a mellékpatakok árhullámainak találkozása a legritkább esetben ölt fenyegető jelleget. A nagy és veszélyes jellegű áradásokat a főfolyó és a mellékfolyók árhullámainak találkozása idézi elő. A közelmúltban még azt tervezték, hogy a Belt és a Tőzt Borosjenő felett szemben Bokszeggel a Fehér Körösbe vezetik be. Nyilvánvaló, hogy a Fehér Körösnek körülbelől 400 m s-nyi vízhozományát az újabb 126 m* vízbevezetése lényegesen növelte volna. Egyébkint a bevezetés helyét jól választották meg, mert ez éppen arra a szakaszra esett, ahofr a szabályozás kezdete óta az árvízszine legalább is 60—80 c/n-rel, a legutóbbi 20 év alatt legalább 35 cm-rel siilyedt. Ha a bevezetés következtében Borosjenőnél az árvízszintje a legutóbbiaknál' nagyobb lett volna is, de csak kevéssel haladta volna meg, sőt valószínű, hogy el sem érte volna a szabályozás előtte szakaszon észlelt legnagyobb árvíznek a szintjét. A bevezetés következtében Kisjenönél az árvíz szintje körülbelől 50 cm-rel emelkedett volna. Az új torkolat Kisjenő felett 43 4 bn-re, a Csigér beömlése felett pedig 28'3 km-re esett volna; a közbeeső terület tározása tehát, ha a Bél alsó szakaszán is megfelelő tározó helyről gondoskodnak, az áradások hevességét jelentékenyen mérsékelte volna. Az új bevezetés következtében a vízszinemelkedés az új torkolattól kezdve fokozatosan csökkent volna és a Kettős Körösön a vízszinemelkedés nem ett volna nagyobb, mint az esetben, ha a Bált és a Tőzt tarozás nélkül, de elég széles hullámteret hagyva, .gátak között vezették volna be a Nagyzeréndnéi a Fekete Körösbe. A Fehér Körösön a tetőzés leérkezési ideje úgyszólván esetről-esetre' változik. A nagyesésű mellékpatakok hirtelen lerohanó árhulláma rendszerint sietteti a tetőzés bekövetkezését úgy annyira, hogy a felső szakaszon egymástól távol fekvő helyeken is egyidőben kulminálhat az árhullám. Borosjenőtől lefelé már az árhullám levonulása rendszeresebb, de a leérkezési idő két állomás között nem állandó. Borosjenőtől Kisjenőig az árhullám csúcsa a 352 km utat 12—24 óra alatt futja meg, Ha a hullámtér előzetesen telve van, ha a Csigér árhulláma előbb érkezik meg, mint a főfolyóé, az esetben Kisjenőn a tetőzés a borosjenői után 10—12 óra múlva következik be. Ha a Csigér nem hoz sok vizet és a
