Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)
98 A vízállásokból megállapítható, hogy a kisjenői vízállásokra igen nagy a hatása a vízmércze felett 15 kilométerre a harkályi hídnál beömlő Csigérnek, a borosjenői vízállásokra pedig igen nagy a hatása a Menyháza és Déznán keresztül folyó Sebes pataknak. A Csiger a beleömlő Mátka patakkal együtt 688 km» területről szedi össze a vizeket, a Sebes patak vízgyűjtője csak 229 кт г, de a menyházai oldalon általában igen nagyok és igen gyakoriak a lecsapódások. Borosjenő Honcztőtől 63-1 km-re fekszik, mégis megesik (1913 július elején), hogy Borosjenőn és Honcztőn egyidőben kulminál az árvíz. A honeztői árhullám még le sem érkezett Borosjenőre, amidőn itt a mellékpatakok árhullámai a főfolyó árhullámának elejével találkozván, a vízszint hirtelen a legmagasabbra emelték. Borosjenő és Honcztő között a folyó esése km-ként 86 cm, tehát aránylag nagy, mégis megesik, hogy Borosjenőnél akár csak sík területen a kulminaczió hosszú ideig tart (1911-ben több mint 24 óráig volt a tetőző víz egy állásban. Ez a jelenség két vagy ennél is több egymásután levonuló árhullám egybeolvadásából keletkezhetik. A honeztői árhullám igen gyakran csak Kisjenő alatt éri utói a mellékpatakok árhullámát. A Fehér Körösön az árhullám a kisjenői szakaszon alakul ki, e fölött az árhullámok nagysága és a tetőzés ideje is esetről-esefre változhatik. Növeli a bizonytalanságot az is, hogy különösen a régebbi honeztői és borosjenői adatok pontosságába nem bízhatunk meg teljesen. Nem tudjuk, hogy vájjon a kulminatiókor leolvasták-e a vízállást és pontosan meghatározták-e a tetőzés idejét ? Az újabb és megbízhatóbb adatokból is kitűnik, hogy Borosjenőn nem csupán a szabályozás kezdetén, de még most is sülyed a vízszin és pedig nem csupán a kisvíz szine, hanem a nagyvíz szine is. A Fehér Körös torkolati szakaszán, így már Gyulán is, érezhetővé válik a befogadó Fekete Körös hatása, amely egy-két kivételes esettől eltekintve rendszerint sietteti a tetőzés bekövetkezését és emeli a Fehér Körös vízszinét. Kisjenőn és az ez alatt fekvő szakaszon általában a nagyvízszine is emelkedett és pedig nem csupán a szabályozás kezdetén, hanem 1887 óta is napjainkig. A vízszinemelkedés kisebb Kisjenőn, mint ez alatt Gyulán- Ez a vízszinemelkedés azonban nem csupán egy, hanem több különböző okra vezethető vissza. A kisjenői tetőző vízállást a honeztői vízállásból azért nem számíthatjuk ki pontosan, mert a két mércze között még számos patak ömlik a Fehér Körösbe. Még Borosjenő és Kisjenő között is jelentékeny vízmennyiségekkel gyarapodik a Fehér Körös árhulláma u. m. a Csigér vízhozományával és a József Nádor malomcsatornából a jobb oldalon helyenkint kitörő vizekkel. A borosjenői adatok felhasználása esetén a régi adatokat az újakkal nem foglalhatjuk össze, mert a borosjenői szakaszon a nagyvízszine is sülyedt. Az alábbi 10 adatból a következő összefüggést találjuk: Kj = 1-02 + 0-41 bj -f- 0-72 (kj — 1-00) : ahol Kj = kisjenői tetőző vízállás, bj borosjenői tetőző vízállás, kj = kisjenői vízállás a borosjenői tetőzés idején. A Csigérnek és az előzetesen levonuló árhullámoknak hatását a borosjenői tetőzés idején leolvasott kisjenői vízállásokkal óhajtjuk kifejezni. Utóbbi vízállásokból azért vontunk le 1*00 m-t, hogy a kisjenői vízállások nagyobb számszerű értékei a borosjenői kisebb értékeket el ne nyomják.
