Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

97 lódés az egész vonalon egyirányú és itt az új helyzetnek megfelelő egyensúlyo­zott állapét helyreállott. Ebben az egyensúlyozott helyzetben a vízállási grafikonok különbözőségéből és a folyó vízhozományának a tetőzést megelőző és a tetőzést, követő elosztódá­sából messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le. A vízállási grafikon alakja ugyanis nemcsak a vízgyűjtő terület alakjától és tagozódásától, hanem főként a csapadék eloszlásától, a lecsapódás irányától és különböző mértékétől függ. Néha a tetőzést előidéző legnagyobb lecsapódást hosszabb ideig tartó erős esőzések előzik meg, néha pedig mindjárt a lecsapódás kezdetén alakul ki a maximum ós ezt követik tartósabb esőzések. Ezek szerint a folyó majd a tetőzést megelőzőleg hoz több vizet, majd pedig azt követőleg. A Fehér Körö* árhullámai. A Fehér Körös 1915. évi márcziusi áradása Honcztőnél (a torkolattól 1315 km-re) elérte az eddig észlelt legnagyobb (1887. évi májusi) árvíznek a magasságát, 460 cm-1; Borosjenőnél (a torkolattól 68'4 km-re) az árvíz 1887-ben 660 cm. 1915-ben 625 cm-nél ; Kisjenőnél (a torkolattól 33-2 km-re) 1887-ben 664 cm, 1915-ben 712 cm-nél ; Gyulán (a torkolattól 57 km-re) 1887-ben 564 cm 1915-ben 650 cm-nél kulminált. Az 1915. évi márcziusi árvíz Borosjenőnél 35 cm-rel kisebb, Kisjenőnél pedig 48 cm-rel nagyobb, Gyulán 86 cm-rel nagyobb volt az 1887-ikinél. A mint fentebbi rajzból látható, az 1915. árvíz színe Borosjenőtől a Csigér beömléseig (48 km), sőt ezen alul is egész a 44-ik kilométerig alatta maradt az 1887-ik májusi víznek. Midőn a fentebbi tényt megállapítjuk, egyidejűleg kijelent­jük, hogy egyébként a két árvíz nem hasonlítható össze, mert 1887-ben a Fehér Körös körülbelül 3 km hosszaságban a magasparton átcsapott és a Csigér mentén gátját a balparton öt helyen (20, 34, 53, 36, 50 méter szélességben) átszakította. Ha a Fehér Körösnek nagyvízhossz-szelvényeit összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy a nagy vizek színe normális lefolyása esetén is ritkán párhuzamos egymás­sal. A Fehér Körösön, éppen úgy mint a többi folyókon, a hirtelen felszökő és rövid ideig tartó árhullámok jobban ellapulnak mint azok, amelyeket huzamosabb ideig tartó esőzés, avagy hosszabb ideig tartó hóolvadás táplál. Hogy csak egy példát említsek, 1890. és 1898-ban a gyorsan felszökő januári, illetőleg áprilisi árhullám az alsó szakaszra leérve jobban • ellapult, mint a közbeeső 1895. évi tartósabb áprilisi árhullám. Vízmércze 1890 jan. 1895 ápr. 1898 ápr. Kisjenő 6'38 m 5'93 m 6'5 im G3ula ... ... 5'30 m 5" Sí m 5'26 m A Fehér Körös alsó szakaszán bizonyos mértékig összegeződnek az árhullá­mok és így megesik, hogy ugyanazon évben a felső szakaszon az első árhullám emelkedik magasabbra, az alsó szakaszon pedig a második árhullám. Vízmércze 1895 1913 Vízmércze márcz. április jul. 3—4 jul. 14-15 Borosjenő Gyula ... . . 6-38 5-23 5-ti0 í 3-80 5'34 i 5-06 3-00 5-10

Next

/
Thumbnails
Contents