Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - V. Apró közlemények

kilométer, sokszor lu km hosszú böge pótolja, míg a hajózó zsilip egy kapujának szerepét a- nyitható gát végzi. Valamely felső böge összegyülemlett vízét leeresztik az alsóba, s a gát megnyitása után a dereglyék is átlépnek egyik bogéból a másikba. A hajók haladása igen lassú, de az átzsilipelés tömeges. A föntiekböl az tűnik ki, hogy ha a csege szót alkalmazni kívánjuk, miután az eredetileg nem hajózó zsilipet, hanem egy nyitható gátat, zárózsilipet jelentett, az a modern építmények közül a duzzasztóművet és hajózó zsilipet együtt illeti. Bogdánfy szerint (Vízügyi közlemények 1916. évi 2. füzet 171. oldal) a esege szó szintén vízrekesztéket jelent. A szó eredeti jelentőségének megfelelően nevezem én a esegéző hajózásra berendezett folyóink duzzasztó-müvét és hajózó zsilipét együttesen «e'segézőműveknek». Ha a «esegéző hajózás» és •«csegéző-müvek» kifejezéseket elfogadjuk, akkor czélszerű a «folyók csatornázása» kifejezést is kiküszöbölni és helyébe a «folyók csegézése» elnevezést tenni. A tffolyó-csatornázás» elnevezés ma még egyáltalában nem ment át a köztudatba, s a nagy közönség körében zavart is okoz. mert hiszen az a csatornázás alatt mágt ért. így pl. a részben új mederbe terelt Béga folyót — különben helytelenül — nagyon régóta Bega csatornának nevezi. A «csatornázás» a franczia «canalisation» szónak fordítása. Ott azonban a '«canal» szó alkalmazása nem okoz annyi zavart mint nálunk, mert hiszen ők a szennyvízcsatornát is más szóval jelölik. Nálunk azonban a csatorna szónak annyi alkalmazása van, hogy nem czélszerű azt még a folyók csegézésére is kiterjeszteni. A ceegózett folyók különben is soha nem válnak csatornákká. Az utóbbiaktól élesen megkülönbözteti őket az, hogy a vízen kívül hordalékot is kell tovaszállítaniok. Másrészt a csatornázás nem jelentheti a folyóknak csegéző-művekkel való ellátását, hiszen még a hajózó csatornák nagy részén sincs zsilip. A hajózó zsilipnek csege szóval való megjelölése nem felel ugyan meg a szó eredeti értelmének, de nem küszöbölendő ki, mert hiszen nyelvünk műszaki szavakban amúgy is nagyon szegény, s egy fogalomnak több szóval való megjelölhetése kívánatos. Szabatosabb mindenesetre a hajózó zsilip_ elnevezés, s a mellett a zsilip szó rendkívül kifejező is, legyen bár belvíz levezető zsilipről, légzsilipről, vagy hajózó zsilipről szó. t Maurer Gyula. 5. Mélyjárat, gázolás, merülés. A Monarchia legnagyobb hajóstársaságának német anyanyelvű tisztviselői még ma is sokszor használják a «Tiefgang» szolgai fordítását, a teljesen helytelen és nem magyaros «mélyjárat» szót. Sőt nem rég egyik hajózási szaklapunkban is találkoztam azzal. Magyar hajósok körében ismét gyakran halljuk a «gázolás» mint pl.: «a hajó 16 dm-re gázol» kifejezéséket. A szavak magyarosak ugyan, de ilyen értelemben való alkalmazásuk nem helyes, mert hiszen a hajó nem gázol, hanem ellenkezőleg úszik. A helyes magyar kifejezések a «merülés» és «merül». Az igazi magyar hajós azt mondja: «Mennyi a hajó «merülése?» «18 decire merül». A «bemerülés» szót a magyar hajós szintén nem használja, és fölösleges is Mindenki tudja, hogy a hajó vízbe merül.