Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
1. füzet - V. Apró közlemények
78 120 tak föl, melyek közül 2 már a várostól messze fekszik. A tanulmány azonban csak az első 7 állomásra vonatkozik, melyeknek elhelyezését az 1. rajz láttatja. Az 1—5. állomás poligonja által bezárt terület nagysága 1153 ha, az 1—7. által bezárté 2515 ha. A város egész határa 6385 ha terjedelmű, de a csatornázott részé 2900 ha. Régebben a fő- és mellékcsatornák méretét egyetlen nagy eső alapján állapították meg, de a kutatások kiderítették, hogy a rövid tartamú nagy záporesők következtében a mellékcsatornák egyes részeiben nyomás alatt folyik a víz. de a főcsatorna nem telik meg, míg hosszabb, aránylag kis intenzitású eső a mellékgyűjtőket nem tölti meg, de a főgyűjtőre veszélyes lehet. Ezért az eső intenzitását ós tartamát együttesen kell vizsgálnunk. Ebből a czélból valamely esőrajzoló állomás adatait rakjuk föl derékszögű tengelyrendszerben oly módon, hogy ordinátául az eső intenzitását (illetve az időtartamhoz mért középértékét) és abscissáúl az időtartamot választjuk. Az egyes esők, illetve esőrészletek pontjai a két tengely közt egyenetlenül elosztva jelentkeznek. A hol a pontok legsűrűbbek, ott a leggyakoribb intenzitású és tartamú esők vannak. Az a vonal, mely burkolja az összes pontokat s mely a 2. rajzon szaggatottan van kihúzva, a különböző esőtartamokhoz tartozó legnagyobb intenzitású esők vonala. Természetes, hogy a maximumoknak ez a vonala csak arra az esőállomásra vonatkozik, melynek adatát földolgoztuk, de ugyanezt a vonalat alkalmazhatjuk a vízgyűjtő zóna egyéb pontjaira is, de egyszerre csakis egy pontra, mert ha az eső bizonyos intenzitásfokot elér, nem oszlik el egyenletesen még néhány száz hektáron sem. Ha több csapadékmérőállomásra határozzuk meg ily módon az intenzitás maximumának vonalát, belőlük az egész vízgyűjtőre megállapíthatjuk az intenzitásmaximumok valószínű átlagos vonalát. E maximumok bármely pontra érvényesek, de egyszerre csakis egy pontra, mely az eső középpontja s az intenzitás a szerint csökken, a mint e ponttól távolabb megyünk. Az esőközéppont nem állandó, hanem a zápor tartama alatt vándorol a szél iránya szerint, de a maximális víztömeget úgy kapjuk meg, lia az esőközéppontot a zóna középpontjában gondoljuk rögzítve. 2. rajz. Az eső maximális intenzitása a különböze időtartamokhoz viszonyítva.