Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
1. füzet - V. Apró közlemények
70 hullámok egymáshoz verve őket. repedéseket idéznek elő, melyekben a tengeri sók új támadó felszint nyernek s pusztító munkájuk annál gyorsabbá válik. Megfigyelték, hogy mélyen a víz alatt fekvő betontestek soká elállanak. Ennek az az oka, hogy mélyebb helyen nincs hullámverés, a tuskók nem töredeznek, nem repedeznek, tehát a támadó felszin ilyen mesterséges úton nem nő. Világos az is, hogy a tengervízbe kerülő betontestnek ellenállása nemcsak attól függ, hogy milyen a benne levő ezement, hanem attól is, hogy a lekötés milyen stádiumában kerül a tengerbe. Alább látni fogjuk, hogy máskép viselkedik a már teljesen lekötött ezement, máskép a teljesen le nem kötött test, máskép a vízben lekötött beton s máskép a szárazon megkeményedő. Hatással van a tartósságra a belé adagolt víz sótartalma, valamint az is, ha valamit hozzákever az ember. A legfontosabb tényező ebben a pusztító munkában persze mégis a tengervíz sótartalma marad. A tengervízben általában (közepesen) a következő arámiban vannak a különböző sók : 100,000 rész tengervízben van 2-7 « Konyhasó 007 « Klorkálezium 036 « Magnéziumklorid 0'002 « Magnéziumbromid - 023 « Magnéziumszulfát 0Ю03 « Kálcziumkárbonát 0'14 « Kálcziumszulfát. E sók közül legjobban a magnézium-sók támadják meg a betont. Az a vegyi reakezió, mely végbemegy, tulajdonképen abból áll, hogy a magnézium-sók, akár kloridok, akár bromidok vagy szulfátok, a czementben kiváló kalcziumhidroxidra és kalcziumkarbonátra hatnak, még pedig úgy, hogy magnéziumhidroxid és mágnéziumszulfát, illetve klorkálezium keletkezik. Ezek a termékek a betonban kikristályosodnak, mi tetemes víz lekötésével, térfogatnövekedéssel jár és a habarcs szétomlását, lepattogzását idézi elő. Az említett vegyi folyamatokat ezekkel a képletekkel fejezhetjük ki: 1. Ca (ОН), -I- Mg Cl a = Mg(HO) 2 + Ca Cl ä 2. Ca C0 3 + Mg Cl 2 = Mg C0 3 + Ca Cl 2 3. Ca (OH), + Mg S0 4 = Ca S0 4 + Mg (OH), 4. Ca CO s -f Mg S0 4 = Ca S0 4 + Mg CO s A ezement lekötésének első idejében kálcziumhidroxid válik ki. Ezt könnyű kimutatni alkoholos fenolftalein oldattal, mely sötétvörös lesz tőle. A mész kiválása később egyre csökken. Mennél később kerül tehát a betontest a tengervízbe, a magnézium-sók annál kevesebb kálcziumkloridot találnak s csak az újonnan keletkező káleziumkárbonátra hathatnak, ha nem is mindig. SuliacsenJco tábornok mutatta ki, hogy a ezement mésztartalma és a tengervíz magnéziumsói egymásra kölcsönös hatással vannak. Ő ugyanis puzzolánliabarcsból vett próbatesteket elemezett. A habarcs külső, kimart részeiben ötször annyi magnéziumot talált, mint a sértetlen belső darabokban. A megsérült külső rész magnéziumtartalma ugyanis 1'88-ról 10'4-re emelkedett, viszont a víztartalom 31'33-ról 19'33-ra csökkent, világos jeléül annak, hogy a fentebb leírt cserebomlás tényleg végbemegy.
