Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - V. Apró közlemények

15 jgg AP RÓ KÖ ZLEMÉNYEK. Щ 1. A városi csatornaszennyvizek iszapjában foglalt zsír hasznosítása. Ismeretes, hogy a világháború kitörése előtt mind hazánk, mind Ausztria és Németország is igen nagymennyiségű állati és növényi zsiradékot és olajat volt kénytelen behozni a belföldi ételzsír-, szappanipar- és világítóolajgyártás szükség­leteinek fedezésére. A háború folyamán ez a behozatal természetesen elmaradt és igy a figyelem egyre nagyobb mértékben fordult ama zsírforrások felé, a melye­ket a szükséglet fedezésében eddigelé számba sem vettek. A fogyasztás szükség­leteinek kielégítését egyrészt a legmesszebbmenő takarékossággal, másrészt új zsiradékforrások kiaknázásával lehetett csak elérni. Az eddig kihasználatlan zsi­radékforrások között jelentőség dolgában talán az első helyen áll a városi csatorna­szennyvizek iszapja, a mely tudvalevőleg igen figyelemreméltó mennyiségű zsira­dékot tartalmaz. Hiszen, ha meggondoljuk, hogy minden salátás- és pecsenyéstál, levesfőző­fazék kimosásakor, minden egyes kézmosás alkalmával értékes zsír- és olajanya­got juttatunk a városi csatornába, a melyben ezenfelül még az ipari szennyvizek­ben és az ürülékben foglalt, szintén el nem bontott zsiradékanyagok is tovafoly­nak : úgy világos, hogy a csatornaszennyvizek iszapjában óriási mennyiségű zsiradék megy veszendőbe, a melynek hasznosítása a legnagyobb jelentőségű volna. Nem túlzott számítás az, ha' fejenkint és naponkint 10 g-ra számítjuk azt a zsi­radékot, a mely a csatornaszennyvizekben elvész; 10,000.000 városi lakost szá­mítva, hazánkban ez a zsírmennyiség naponta kereken 100.000 kg-ra volna tehető, a melynek értéke (a háború előtti 32 К árat véve alapúi g-ánkint) naponta 32.000 K-t, évente kereken 10 millió korona értéket jelentene. A csatornaszennyvizet iszapjában foglalt zsiradék hasznosítása természete­sen a mostani időkben a szakemberek egész sorát foglalkoztatta, s ezért időszerű röviden ismertetnem mindamaz eljárásokat, a melyeket e zsíradékanyagok kivo­nására eddigelé javasoltak és a gyakorlatban kipróbáltak. * A szennyvizekben foglalt zsiradékot csak bizonyos föltételek mellett lehet összegyűjteni, nevezetesen, ha a csatornaszennyvizeket mechánikai tisztítás czéljá­ból gyűjtőmedenczékben ülepítik. К medenczékben a tovafolyó szennyvíz sebessége erősen megcsökken, s így a lebegő anyagok leülepszenek, a nagyjából megtisztult szennyvíz pedig tovább halad. A tisztítás javítása czéljából régebben vegy­szereket is kevertek a csatornaszennyvízhez ; ma azonban ezt már alig alkalmaz­zák. A szennyvíz-zsiradékról általában azt hiszik, hogy hab és vékony zsírréteg alakjában a csendesen folyó szennyvíz fölszinén úszik tova. Ez azBnban téves, mert a szennyvíz fölszinén összegyűlő és tovaúszó zsiradék csak elenyésző csekély része a szennyvízben foglalt összes zsiradéknak, a mely az iszapban marad vissza. Az iszaprészecskék ülepedéskor az igen finoman elosztott zsírrészecskéket maguk­kal ragadják; a legtöbb zsiradék természetesen a legkönnyebb, tehát legnehezeb­ben ülepedő iszapban van. A csatornaszennyvizek iszapja sokszor meglepően nagymennyiségű zsiradékot tartalmaz ; a zsírtartalomban azonban egyes városok szerint mind mennyiség, mind minőség tekintetében is igen erős eltérések vannak. 5

Next

/
Thumbnails
Contents