Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - IV. Farkas Lajos: Néhány szó a tiszai védtöltések méreteiről

60 hajlása miatt mindig jobb széna terem és vastagabb rendeket vág a kasza, mint a szárazfelőlin. A II. és III. szelvény eme hasznát némileg ellensúh'ozza ugyan az a körülmény, hogy az I. szelvényben viszont a padka felszínével, azaz 4*0 m

2-rel nagyobb terület vethető be herével, tehát a közönséges fűnél értékesebb takarmánynyal, teljesen azonban nem egyenlíti ki. így tehát a fűtermésből eredő haszon tekintetéből a vízfelőli enyhébb rézsűjű szelvénynek adandó az elsőség. Védekezni mindhárom gátszelvény rézsűjén egyenlő erővel kell, ha azt akarjuk, hogy a hullámverés a rézsűt el ne habolja, Élénken igazolja ezt az Alcsi— Tenyő—Kengyeli Armentesítő társulat gátja, hol a kellően meg nem védett 1 : 5-ös hajlású rézsűkön az 1907-es közepes árvíz méteres s helyenkint még ennél is nagyobb elhabolásokat okozott. S minthogy 1 : 3-as rézsűn védekezni akármely védekező móddal teljes sikerrel lehet, s mert az eddigi tapasztalatok szerint — miként azt már a bevezető soraimban közölt 1880. évi miniszteri javaslat is hangsúlyozta — folytonos jókarban tartással és az árvizek alkalmával okosan vezetett védelemmel a vízfelőli 1 : 3-as rézsú teljesen meg is felel, s minthogy továbbá 1 : 3-as rézsűnél kell a legkisebb felszint védeni, a védekezés költsége tekintetéből is a padkás szelvény mutatkozik a leggazdaságosabbnak. Vegyük szemügyre például a ma már általánosan alkalmazott mozgatható védekező módok valamelyikét. Hogy az Alcsi—Tenyő—Kengyeli Armentesítő Társulat előbb említett, elhabolt gátjánál maradjunk, vizsgáljuk meg, e társulat 1 : 5-ös rézsűin, bár az elhabolásokat nem javították ki, a már két év óta nagyot» jó eredménynyel alkalmazott Küzdényi-Ше védekező módot. Az 5-ik rajzból kitűnik, hogy míg a 4'0 m hosszú rőzsetutajok 1 : 5-ös rézsűn csak 40 cm magas töltésrézsűt védenek meg. a megvédett magasság 1 : 3-as rézsű esetén 60 cm. így tehát áradó vízkor 1 : 3-as rézsűn ritkábban kell a tutajokat felebb húzni, minek következtében a védekezés költsége is kevesebb. Hogy pedig 3-as rézsún is hasonló jó eredmények érhetők el, igazolja a volt Szolnok—Csongrád Tisza balparti társulatnál tett tapasztalat, hol Küzdényi igazgató főmérnök e védekezéssel még a 2-es rézsüjű gátszakaszt is nagyon jó eredménynyel megvédte. Az előadottakból kitűnik, hogy gazdasági szempontból egyedül a fűtermésből várható haszonnál van a vízfelől enyhébb hajlású, padka nélküli töltésszelvénynek a padkás szelvény felett némi haszna, minden más tekintetből megfelelőbb a padkás szelvény. Láttuk azonban eddigi vizsgálódásaink során, hogy a helyes összehasonlítás egyik fontos előfeltétele, a különböző szelvények egyenlő térfogata, nincs teljesítve. Az I. számú szelvény térfogata ugyanis 4 w

3-rel kisebb, mint a másik két szelvényé. Gazdasági szempontból e körülmény csak annyiban lényeges, hogy az I. szelvény javára billenti a mérleget. Ezért az eddigi összehasonlításokban erre nem is helyeztem súlyt; azt a szelvényméretet vettem figyelembe, a mely a