Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - III. Zayzon Géza: A vizmosások szabályozása

53 munkálat az abásfalvi Sós patak rendezése (1. 13. sz. rajzot). Ez a patak máikisebb záporok alkalmával is nagy görgetegeket és kavicsot sodort magával, a melylyel elborította a községbe vezető utat és a Nagyhomoród völgyében fekvő réteket. A hordalék megfogása és visszatartása czéljából terméskő- és szekrényes fagátakat létesítettek, a melyek közül egyesek a 14., 15. és 16. számú fényképeken láthatók. A vízmosásba ültetett akáezcsemeték és fűzdugványok szépen fejlődtek, kivéve azt a mederszakaszt, a hol a fenéken konyhasós víz foly (innen van a patak elnevezése is); itt a dugványok mind kipusztultak. Abásfalván még az u. n. Tó-patakban építettek gátakat. Homorodalmás községben (1. 17. sz. rajzot) az u. n. Jáné, Czike és Lőrincze 16. kúp. Abásfalvi Sós patak gátja. patakokban létesítettek gátakat. Az előbb említett patakban az állami inségsegélyből létesítettek gátakat, még pedig egymás mellé levert tölgyfaezölöpökből ; ezeket azonban az árvizek nagyon megrongálták. Ezek közül valók a 18. és 19. sz. fényképeken láthatók. A Jáné patak alsó szakaszán 3 betongátat létesítettek, a melyek nagy mennyiségű hordalékot fogtak fel. A fásítás a legeltetési tilalom megszegése miatt nem járt eredménnyel. A Lőrincze patakba beton-, szekrényes fa- ós rőzsegátakat építettek, a melyek a czéljuknak teljesen megfeleltek, a fűzesítés is eredményes volt úgy, hogy a vízmosásban a hordalékkeletkezés megszűnt, a patak kavicshordalék-kúpjára termő réteg települt, a vegetáczió rajta megindult, gyepréteg keletkezett és a patak vize most a viczinális út árkában kár nélkül foly le.