Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

216 Maga a Hortobágy-társul at gátak, zsilipek, lu'dak stb. építésére 1914. év végéig 5,336.600 koronát fordított. Ebben azonban benfoglaltatik a Berettyó-társulatnak 1892. évig földmunkára és zsilipépítésre kiadott 830.800 korona hozzájárulása és a Hortobágy-társulat által a Berettyó terhére felvett 600.000 korona kölcsönből befolyt összeg, a mely után a kamatokat 1895-től 1914-ig a Berettyó-társulat fizette. A Hortobágy kölcsöne 3,440.000 korona, a fentebbi 600.000 koronával 4,040.000 korona. Az öt társulat között az új osztályozással megállapított teherviselés arányában az utóbbi 4,040.000 korona összeg osztatott fel. Az alsónyú-vízszabályozó társulat belvizeit két főcsatornába egyesítve a derecske-hajdúbagosi és a konyár-hosszúpályi határon vezeti be a Berettyó-társulat Kálló-csatornájába. A társulati csatornának hosszúsága 762-3 km. A társulat belvízrendezésre 1914. év végóig 1,020.000 koronát adott ki. Az összes csatornák építése a Berettyónak .fizetett 240.000 korona hozzájárulással eredetileg körülbelül 900.000 koronába került. A. társulat még 1909-ben elhatározta, hogy esatprnáit 380.000 korona költséggel lemélyíti és kibővíti, úgy azonban, hogy ennek költségeit 10 év alatt az érdekeltség külön fizesse be. A társulat a mélyítési munkálatokat 1910. évben meg is kezdette. A fentebbi vázlatos ismertetésből látható, hogy a társulatok a Körös és Berettyó vízgyűjtőjében a legutóbb 20 év alatt a belvizek rendezésére nagy összegeket áldoztak. 4000 km. hosszú csatornahálózatot és ezen 513 zsilipes tiltót, 3240 hidat, átereszt és 2!) szivattyútelepet építettek. A csatornahálózat nélkül az árterületnek felét, de legalább is egyharmadát a rendkívüli nagy csapadéka években, különösen 1915. év tavaszán a belvizek elárasztották volna. A nagy kiterjedésű csatornahálózattal sem lehetett a múlt évben a kárt teljesen elhárítani, de mégis sikerült a károsodást szűkebb körre szorítani. A belvízrendezés terén is azonban még sok a teendő. A társulati szivattyútelepre vonatkozó adatokat az I. kimutatás tünteti fel. A belvízrendezés egyes társulatokra sokkal nagyobb terheket rótt, mint maga az ármentesítés. A feketekörösi társulat, míg a belvízrendezési munkálatait meg nem kezdette, védműveibe 3 millió koronát fektetett be és a társulat adóssága nem volt több 1-80 millió koronánál. A társulat eddig bélvízrendezésre kiadott több mint 3-3 millió koronát, az adósság pedig a függő kölcsönök nélkül 5"25 millió koronára szaporodott fel. Előre láthatólag a belvízrendezés teljes befejezéséhez kell még legalább is 2 millió korona, a mely ugyanannyival fogja az adósságot szaporítani. Tekintettel a belvízrendezés végrehajtásából keletkező nagy terhekre, a belvízcsatornahálózat további fejlesztésénél nagy körültekintéssel kell eljárnunk. Nem szabad itt sem elfelednünk, hogy értékemelkedést csak úgy érhetünk el, ha az elérendő haszon nagyobb, mint a kiadott összeg. Ha kicsiny haszonért nagy összegeket áldozunk fel, ha egyesek túlzott követeléseinek sietünk eleget tenni, úgy az érdekeltséget csakhamar elviselhetetlen adósságokkal terheljük. Természetes, hogy. félerősségben épített szivattyútelepeinket ki kell bővítenünk, de mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a mesterséges emelés 'a legdrágább. A szivattyútelep építése is sokba kerül, annak fentartása és üzeme is drága. A különböző magasságban keletkező vizeket a természetes esés kihasználásával nyíltan vagy zsilipeken vezzessük a folyóba. A magasparton keletkezett vizeket ne buktassuk le, csak azért hogy szivattyúzhassunk.