Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

213 és így kisebb szivattyútelepek építését tervbe vette. A társulat belvízrendezése 1914. év végéig 598.000 koronába került. A Jcörös-tisza-marosi társulat egyike volt azoknak a társulatoknak, a mely a belvizek levezetéséről ideje korán gondoskodott. A társulatnak 1890. évet megelőzőleg csak a mindszent-a

ipátfalvai szakaszon voltak belvízcsatornái, 1891. évben azonban már a békés-báboczkai és a mindszent-apátfalvai szakaszon is megkezdette a csatornák építését. Kedvező helyzetben volt a társulat, mert árterületére, a szomszédos síkság, illetőleg alacsony fensíki területről nagyobb tömegű külvizek nem törtek be, a Hármas Körös elmetszett kanyarjai pedig a belvizek jórészét magukba fogadták. A körösmenti töltésekbe a társulat 7 zsilipet épített. A körösmenti csatornahálózat hosszúsága 331-7 km., ezeken kívül a körösi árvízterületről 36 km. hoszszaságú csatorna a Tisza felé vezeti le a vizeket. A társulatnak 9 szivattyútelepe közül 5 a Körösök mentén épült és ezen felül még egy kisebb szivattyút állított fel a társulat Öcsödnél. A társulat körösi, tiszai és marosi három szakaszán a belvízrendezésre az 1914. év végéig 2,461.000 koronát adott ki, a körösmenti rész körülbelül egymillió koronába került. ' A szolnok-csongrádi ármentesítő és belvízszabályozó társulat, a volt szolnokcsongrád-tisza balparti (régi cfcibaksápi) társulat, a tisza-köröszugi és tóközeistvánházai társulatból alakult 1913. év január 27-én. A nevezett társulatok>közül a két utóbbi társulat tartozik a Körösök vízrendszeréhez, de már ezeket az öblözeteket a Tiszától sem választja el mindenütt természetes magaslat. A két utóbbi öblözet árterületén a belvízcsatornahálózat hosszúsága 85'6 km. Mind a tiszaköröszugi, mind a tóközei öblözetben van egy-egy szivattyútelep. A két öblözeíben a belvízrendezés 1914. év "végéig 312.500 koronába került. .4 hortobágy-berettyóvidéki belvizeket szabályozó társulat tulajdonképeni belvízlevezető csatornákat nem épített, csupán a Hortobágy vízfolyást a balparton Nagyivántól (Mérgesér), a jobb parton Nádudvartól látta el töltésekkel, hogy az alsószabolcsi társulat árterületéről lefolyó külvizek széjjel terülését megakadályozza. A gátak hosszúsága 170 km. A társulat árterülete 197.438 katasztrális hold, ebből esik az alsószabolcsi társulat árterületébe 18.694 hold, a középtiszaiéba 81.740 hold, a Berettyóéba 73.364 hold, az ivánfenéki társulatéba 20.262 hold, a mezőtúr-mesterszállási társulatéba 3019 hold. A Berettyó, az ivánfenéki és mezőtúr-mesterszállási társulat saját árterületén a belvizeket a Hortobágy mentén is rendezte és a hogy érdekeltjeit két társulati kivetéssel ne terhelje, a hortobágyi járulékokat helyettük fizeti, illetőleg ezeket a járulékokat is saját egységes osztályozása alapján veti ki. Az alsószabolcsi társulat sem a tiszai balparti árterületén, sem a Hortobágy mentén nem foglalkozott a belvízszabályozással. -1 középtiszai társulat keretén beliil a belvízrendezést kezdetben egyes érdekeltségek végezték, utóbbi időben azonban már a társulat építi a csatornákat és a szivattyútelepeket. A középtiszai árterületről 286 km. társulati és 119 kilométer magáncsatorna- vezeti a vizeket a Hortobágyba. A középtiszai tárgulat a Hortobágy mentén Karczag, Pusztaecseg és Túrkeve határában épített szivattyútelepet. A középtiszai társulat- belvízrendezése az 1914. év végéig 1.166.400 koronát adott ki.