Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

189 Még a Berettyótársulat megalakulása előtt az Ér érdekeltsége 1842-ben elhatározta, hogy az Eret Szász József megyei mérnök tervei szerint Pocsajtól Szalacsig szabályozza. A tervet Beszédes József is felülvizsgálta. Szász József 1844-iki évi költségvetése szerint 33.000 öl hosszú csatorna ásására, illetőleg 41.500 köböl földmozgósításra 122.475 forintra lett volna szükség. A munkálatot, minthogy a környékbeli és a megyei munkások az ilynemű dologtól még idegenkedtek, 1842-ben meczenzéfi munkásokkal kezdték meg. Kezdetben haladt is a munka, de azután megakadt. Az előirányzott munkálatból 1857-ig a pocsajszékelyhidi szakaszon 17.371 folyóölön 22.951 köböl föld mozgósítását végezték él. A Berettyótársulat 1852-ben megalakulván és munkálatát 1855-ben nagy erővel megindítván, az Ertársulat 1859. évben Debreczcnben csatlakozott a Berettyótársuláthoz. Midőn azonban a Berettyótársulat 1865-ben székhelyét Nagyváradra tette át, az Ertársulat kilépett a Berettyótársulatból, később pedig fel is oszlott. Minthogy az Ér-csatorna méretei ^kicsinyek voltak, az elkészített csatornát nem tartották jókarban és maga a befogadó sem volt rendezve, a munkálatnak nem volt meg a kívánt sikere. Az akkori kezdetleges állapotokat jellemzi, hogy a munkavezető mérnök 1844-ben panaszkodik, hogy nincsen libellája. Az egész megyében csak egy van, azzal is Szász József Békés vármegyében dolgozik, ő tehát alkalmatosságot kér, hogy ezt a libellát elhozhassa. A szabályozás sikeréhez még 1830- 1840-ben nem sok reményt fűztek. Deák ferencz 1839 deczember 6-án a tiszavidéki vasút engedélyezésének tárgyalásakor mondotta: En azt hiszem, hogy a Debreczen Fest közötti vonalra nézve alig van valaki a Karok és a Rendek között, aki velem együtt —- tekintve hazánk ezen részének geográfiai helyzetét — álomnak ne tartaná, hogy itt valaha vasút létezhessen. Nagyobb lendületet vett a szabályozás ügye 1815-ben, a midőn a helytartótanács oly bizottság megalakítását rendelte el, amely a folyók szabályozása dolgában önállólag teljes felelősséggel intézkedjék. A bizottság megalakításával gróf Széchényi Istvánt bizták meg, akit a király egyszersmind a bizottság elnökévé és a Tisza völgyére királyi biztosnak nevezett ki. Mellérendelték műszaki tanácsadónak Vásárhelyi Pál hajózási felügyelőt. Széchényi és Vásárhelyi minden követ megmozgattak, «hogy a magyarlakta Tisza völgye mindén igaz magyar kebel kívánata szerint a hazának dús hozamot nyújtó virágos kertté alakít-' tassék». Az alsószabolcsi tiszai társulat Andrássy (lynla gróf elnöklete alatt már 1846-ban hozzáfogott az úgynevezett Széchényi-gát építéséhez, amely a tiszadobi fokokat eltöltötte, a Hortobágy, Körösök és a Berettyó medenczéjét a Tisza árvize ellen megvédette. A gát építésénél maga gróf Széchényi tette az első kapavágást. Az alsószabolcsi társulat a két nagy férfiú emlékére az urkomi magaslatnál egy emlékoszlopot állított fel. Széchényi azonban csakhamar elvesztette legjobb munkatársát. Vásárhelyi Pál 1846 április 8-án a tiszavölgyi értekezleten a Tisza szabályozási terv védelmében szívszélhűdés következtében a Károlyi palotában meghalt. Vásárhelyi Pál halála után à szabályozási ügyek elintézését Keczkés Károly főmérnökre bízták. A tiszavölgyi társulat keretében megalakult a Körösi vízszabályozó társulat is gróf Károlyi György elnöklete alatt. Gróf Károlyi azonban mindjárt kezdetben a tiszavölgyi társulat elnökségét vette át és őt a körösi táru