Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

Rézbánya környékén az óriási kavics nagy görgetegekben fordul elő' és az egyes szemek nagysága a lófej, borjufej nagyságát is meghaladja. Úgy látszik, hogy a Biharhegységben is mint általában másutt, a harmadkor elején működő helyzetváltoztató és liegyképző erők szünetelése után, de a neogen korszakbeli vulkáni kitöréseket megelőzőleg még volt egy romboló időszak, a melyben a hegyeklehordása megkezdődött. A Körösök és a Berettyó vízgyűjtő területének sík részét diluviális és alluviális rétegek borítják. Az Altöld közepe felé a diluviális üledék vastagságában nő, miből azt következtethetjük, hogy az Alföld talaja még a diluviális korban is 1. rajz. erősebben siilyedt. A diluviális rétegekben az agyag és a homok váltakozik, az agyag viszi a főszerepet. A diluviális homok rétegbe lesülyesztett kutak vize nem száll föl a földszine fölé, de a levantei emelet homokjából föléje szökik. A levantei tó lassanként elapadt és helyét a diluviumban és alluviumban a folyók ártéri mocsarai foglalták el. A síkságból északon kiemelkedő homokdombvidéket úgy tekinthetjük, mint a diluviális tengernek itt összehalmozódott homokzátonyát. 13*