Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - VI. Apró közlemények

168lyék könnyebbek s nem az anyag tárolására, hanem csak a nyitható padozat hordására szolgáltak. A kavicsot a Rajnából és a Rajna-Herne csatornamenti bányákból hajón hozták. E hajókból aztán egy másik daruval fölszerelt dereglye segítségével a kavicsot, illetve tört követ áttették a padozatra, melynek megnyitásával az anyag a fenékre siilyedt. A mi a tömő agyagburkolat hatását illeti, a víznek a csatornába eresztése után különféle tapasztalatokat tettek az alkalmazott tömő módok szerint. Néhol az agyag, hosszabb ideig a levegőn állva, megrepedezett s ily helyeken a vizet egy kissé áteresztette, de e vízszivárgás sehol sem volt jelentéken}'. Néhol az agyagburkolatot vastagítani kellett. De egy év eltelte után általában az agyagtömésnek kedvező volt a hatása. A parti birtokosok azonban, kik a csatorna megépítése előtt is víztől szenvedtek, sokat panaszkodtak és kártérítést követeltek főként ott, hol a csatorna vize térszínben, vagy a térszín fölött vezet. Ezért czélszerű a.partmenti területek lecsapolásáról gondoskodni és a csatorna mindkét oldalán kellő esésű, legalább 80 cm mély árkot létesíteni, mely a szivárgó vizeket fölfogja és elvezeti. E munkálatok költségét kártérítési perek megszűnése megtéríti. (Zentralblatt der Bauverwaltung, 1916 jan. 22. és 29.) 4. Tárológátak kulisszaműves tiltói. (10 rajzzal). A tárológátak vízkivételező és fenékürítő csövein rendesen egyszerű tolózárakat szoktak alkalmazni. Azonban a tolózárak csak ritka esetben vannak teljesen fölhúzva, vagyis a vízeresztés csak ritkán történik a teljes csőkeresztmetszeten át. Ilyenkor, ha nagy a víznyomás, a tolózár táblája erős rázkódtatásokat szenved, mi nemcsak a tolózár vezetékeit, hanem a falazatot is megrongálhatja. Nagy" átmérőjű csövek esetén, míg a tábla állása 1/

3 és 3/± szabad nyílást ad, rendkívüli erőltetést szenved, mert a vízsebesség néha a 20 m-t is eléri. Hogy ezen a bajon segítsenek, újabban Németországban kulisszaműves tolózárakat alkalmaznak a csövekre. A kulisszaművek szekrényben egymás mellé vannak helyezve ; számuk rendesen 3 s három különböző nagyságú nyílást lehet velük előállítani. E nyílásokon át minden ütődés, rázkódtatás nélkül ömölhet ki a víz. A szerkezet elrendezését és működését az 1—3. rajzok láttatják. A cső végén szekrényben egymás mellé helyezett 3 tolóka van, melyek mindenikén a czélnak megfelelően alakított két-két körkeresztmetszetű nyílást készítettek. Ha a tolókák mindnyája az alsó helyzetet foglalja el (1. rajz), akkor a kiömlés nyílása legkisebb. A III. tolóka felhúzásával a nyílás nagyobbodik (2. rajz). Ha mind a 3 tolókát fölhúzzuk, a csőkeresztmetszet teljesen kinyílik. A nyílások alakja attól a helytől függ, hogy hova tesszük a kulisszaműves 1—3. rajz.