Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - V. Rohringer Sándor: M. kir vízmesteri iskola

148Tehát az 1915. évi abnorniisan magas talajvizállásnak az oka az 1914. és 1915. évi igen sok esőben leli magyarázatát; közvetlenebbül az 1914. évi III-ik negyedév és az 1915, évi I. negyedév nagy pozitiv anomáliája a csapadék összegében. A talajvíz veszteségét adó okok is bizonyos mértékben kisebb szerepet játszottak, mint más években, a mennyiben 1915-ben a teljesen borult napok száma 78 volt (átlagosan 59), a derült napok száma 6 (átlagos 10) és a csapadékos napok száma 160 volt (átlagosan 135),

1 a mi miatt az elpárolgás is csak 385 ním-t mutat, holott az eddigi évi középértéke 503 mm volt, vagyis 118 mm csökkenést mutat. A levegő nagy páratartalma miatt a növényzet sem vont el oly sok vizet,, a mi nagyban csökkenhette volna a talajvizet s éppen azokban a hónapokban mutatkozik a csapadéktöbblet és a csapadékos napok nagyobb száma is akkor van, a mikor pedig normális körülmények között a növényzet legjobban szívja a talajvizet: azaz július-augusztus és szeptember hónapokban. De ez áll az 1914. évre is, a mi miatt a Il-ik félévben nem fejlődhetett ki a talajvízszinállás görbéjének normális minimuma. A talajvíz 1916. év januárius 25-ig igen magasan állott és áll ma is 43—45 cm-rel átlagosan magasabban, mint most egy éve (I. 25-én Hl'29 m); hogy hogyan fog viselkedni ezután, nem lehet tudni, de két eshetőség lehetséges : 1. ha a következő hónapokban a csapadékmennyiség, azaz a talajba beszivárgó vízmennyiség egyenlő lesz a talajvíz veszteségével, akkorka mostani szinten stagnálni fog a talajvíz s nyáron a normális középértékekre fog visszasülyedni s eg}

7 kis amplitúdójú görbét fogunk kapni 1916. évre*; 2. ha azonban a csapadékmennyiség megtartja eddigi pozitiv anomaliáját, akkor márczius-április hónapokban a feljövő talajvíz növelni fogja azokat a mezőgazdasági károkat, a melyek már tavaly is veszélyeztettek és az őszi vetéseket és földmunkákat megzavarták. M. kir. vízmester-iskola. (6 képpel.) Irta: Rohringer Sándor. A m. kir. vízmesteriskola megalapítását és szervezését az Országos Vízépítési Igazgatóság nagyérdemű főnökének Kvassay Jenő-nek köszönheti. Külföldön pl. Németországban, Baden nagyherczegségben már akkor voltak vízmester-iskolák, de magyar szervezésben, magyar talajban egészségesebben és önállóan fejlődött ki az intézmény. A m. kir. vízmesteriskola 37 éves fennállása óta sok tekintetben átalakult, szállító képességében erősen megnagyobbodott és jól felszerelt, új, palotaszerű épületbe költözött, de új otthonában sem feledkezett meg az alapítás idejében kijelölt czélról, hogy feladata nem elméleti képzettségű irodai emberek, hanem a külső gyakorlatban helytálló vízmesterek nevelése, a kik ugyan a rajzasztal mellett is jól elvégzik a rájok bízottakat, de igazi élethivatásuk a külső működés, a hol a vízügyi műszaki szolgálat keretében előforduló minden munkát, vagy 1 Az átlagos értékeket az utolsó 10 év adataiból számítottam ki.