Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - III. Amman Arzén: Vágszabályozás Ruttka község határában

140 a nagyobb mélységeknél kereszthengerekből álló, de a sekélyebb vízben már az elébb ismertetett elrendezés szerint készült műnek készítésmozzanatait láttatja. A g mű nagyon jól bevált, jelenleg feliszapolva és begyepesedve teljesíti rendeltetését. Az n művet a 26. képen szemlélhetjük. Az e mű a 9. képen látható szelvény szerint keresztheDger-sorból létesült. A kisebb jelentőségű és sekélyebb mélységekbe épített keresztgátak hosszhengersorral készültek. A munkálatok közbejött akadályozó körülmények következtében 1912. évben szüneteltek. Az 1913. évben folytatva a munkálatokat, a munkaszünet alatt előállott változásokhoz kellett a tervezetet módosítani. Ugyanis a már előzőkben említett mederzátony az E—

F mű kiépítése után lejebb, a H—I partbiztosítás okozta 25. kép. Dróthengeres elzárógát alaprajza. mederkiszélesedésben foglalt helyet. A mederzátony a nagyvíz tömegét megosztotta s a víz ereje azért nem tudja megbontani, sőt állandóan növekedik és erősödik. A nagy vizek a zátony által szorítva és részben az E—

F mű alsó erős vonalozása (21. kép) miatt lefolyásában gátolva a mű koronáján át a régi és még fel nem iszapolt meder felé vették az irányt. A nagyvizekkel elszabadult tutajok a gát koronáján fennakadva a megbontását és végül átszakadását okozták (27. és 28. képek). Ezért a mű megbontott részét eltávolítottuk (29. kép) és a helyszínrajzon látható vonalozással építettük ki. De a zátonnyal összeszorított meder a középvíz levezetésére sem elegendő s mert a zátonyt megbontani és így szélességben fejlődni nem képes, a balpart mellett nagy mélységek keletkeztek, melyek a művek fennállását veszélyeztetik. E káros helyzet megszüntetése és az egységes meder előállítása ezéljából a zátonynak részben eltávolítását és a jobb parti mélyülésnek a szabályozás vonaláig érő sarkantyúk (Z

x Z*_) segélyével való feliszapolását tervezzük. Az F—

G töltésszakasz építésekor eltérve az eddigitől, a legömbölyített