Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - III. Amman Arzén: Vágszabályozás Ruttka község határában

138 A 14. kép ez átszakadt töltést a balpart mellett közvetetlenül, míg a 15. kép egy távolabbi szakaszán tünteti fel. Jelenleg a burkolat czementhabarcsba van rakva (16. kép). Az alámosatás elleni védelmet a folyóméterenkint 1 m

3-nyi lábazati kőhányás biztosítja. Ugyanez évben vette kezdetét a régi meder elzárásának és az átmetszés megnyitásának összetartozó és így párhuzamosad végzett munkálata. A 4. sz. helyszinrajban С—D-vel jelölt elzáró betonmű alapozása görgetegkővel töltött drótfonatos hengerekkel történt. A görgetegkövet az átmetszésből termeltük ki. A dróthengerek a szükségnek megfelelően 6 méter hosszúságban 1 cm. átmérővel készültek. Előállításuk erre a czélra szolgáló állvány segélyével a helyszinén történt és a hengert közvetetlenül az állványról a megfelelő helyre ejtettük le. A hengereket az elzárás két oldaláról kiindulva s a közép felé haladva, egyszerre helyeztük el. Irányuk az elzárás vonalára merőleges. Az elzáráshoz a sodorban talált nagy mélység miatt négy sor kereszthengert kellett alkalmazni, mint a 18. számú hosszanti szelvény láttatja. Az elzárás az első évben nem épült ki teljes magasságig, csakis az 1908. évben, az átmetszés kellő fejlődése után történt a teljes mederelzárás. Ezután kezdetét vehette-az elzárómű koronájának a kiépítése is. A korona görgetegkőmagra alkalmazott drótbetétes betonburkolatból készült. A betét minősége, a betonba való elhetyezése és a beton keverésaránya a munkálatok elején többször változott át. A jelenleg is alkalmazott elrendezésben 10 czentiméter lyukbőségű,*4-2 mm. átmérőjű drótból készült fonatot a 10 czentiméter vastag betonréteg közepére helyezzük el oly módon, hogy a betont a már előre kifeszített drótfonat alá és fölé egyfolytában becsömöszöljük s így a drótfonatot burkoló két betonréteg összetartása biztosítva van. A beton keverési aránya 1:6. A mü szelvénye 1*5 méter koronaszélességgel készült (11. kép). A 17. kép a C—B művet elkészülte után (1908. év) alulról nézve láttatja. Az elzárással az új meder sodra a jobbpart felé terelődött és így míg egyrészről a jobbpartot erősen megtámadta, másrészt a balparí közelében mederzátony fejlődött. Ezért a jobbpart biztosítására szükségessé vált a helyszinrajzon H—i-vel jelölt mű kiépítése. Ennek vonalozásánál költségkímélés czéljából szorosan a jobbparthoz simultunk s így a 10. képen látható szelvény szerint partbiztosításként létesült. A zátony eltávolítása, valamint a H—I műhöz való alkalmazkodás czéljából a balparti mű tervezett iránya a jobbpart felé eltolódott. E helyen épült а С—

В gáthoz 42 m szabad közkihagyással csatlakozó és а С—D művel egyező szelvényű E—F betonmű. A 19. kép a gátkorona építését, a 20. kép az E—F művet teljes elkészülte után (1910) felülről nézve mutatja be. Az E—

F mű építésével a mederzátony lejjebb tolódott és az a H ponttal szemben helyezkedett el. További eltávolítását az E—

F mű alsó végének sarkantyúszerű kialakításával szándékozták elérni (21. kép). A 22. kép az E—F mű alsó befejezését és a g keresztgát bekötését ábrázolja. Háttérben a keletkezett zátony látható. Az eddig ismertetett vezetőművekkel egyidőben, tehát 1907—1910. években