Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
1. füzet - III. Zayzon Géza: A vizmosások szabályozása
43 nél 25 m s, azon felül pedig 2 m s másodperczenkinti vízmennyiséget veszünk számításba. A legnagyobb árvíz mennyiségének megfelelően a gát szelvényének a megállapítása következik. A gátakon rendszerint tökéletes bukással vonul le a víz és így a Q = a/ 8ijt..b.h.|/2.g.h képlettel számítunk, a víz érkező sebességét biztosság okáért nem veszszük számításba (a tordáknál a hordalék is tekintélyes keresztszelvény-területet foglal el !). A fenti képletben Q az árvíz mp.-kinti mennyisége köbméterben ; 2/s y. = 0'42-nek vehető, mert. a víz hordalékos, b a gáthosszúság, melyet a keresztszelvényekből állapítunk meg, h a bukó vízréteg magassága, melyet mint ismeretlent keressünk, tehát u_ ty Q 2 = tY ~Q? V I 3-46.b 2 ' ehhez a magassághoz biztosság okáért hozzáadunk 0'5 — 14) métert és így a gátszelvény adatait ismerjük. A gátszelvény megállapítása után a hosszanti szelvényben megjelöljük mind azokat a pontokat, a hol czélszerűen építhetők meg a gátak, azután a torda hordalékának és a meder talajának a milyensége figyelembe vételével állapítjuk meg azt a kiegyenlítő fenékesést, a mely a meder egyensúlyi állapotának megfelel. A fenékesés 4%o—30%o lehet ; mennél finomabb a hordalék, a fenékesés annál kisebb legyen. A I0%o—30%o fenékesés csak nagy görgetegú hordalék esetén alkalmazható. A mint már fennebb is említettük, a gátak magassága az l-5 métert lehetően ne haladja meg, a gátak számát tehát annyira kell növelni, hogy ez a feltétel is ki legyen elégítve. A gátkorona vastagságára nézve megjegyezzük, hogy terméskő esetén 1-0 méternél, beton esetén 050 méternél kisebb ne legyen. Ezek után áttérünk a brassói m. kir. kultúrmérnöki hivatal területén létesített vízmosáskötések és vadpatak-mederrendezések ismertetésére. A brassói m. kir. kultúrmérnöki hivatal hatásköre alá tartozó Brassó, Háromszék, Csik és Udvarhely vármegyék közül a két utóbbiban létesítettek ilyen munkálatokat. Csik vármegyében mindössze Csikszentgyörgy és Csikmenaság községekben a Fiság patak vízvidékén létesítettek vízmosáskötéseket. A Fiság pataknak egyik rendkívül heves árvize jelentékeny kárt okozott a parti birtokosoknak, a miért a patakmeder rendezését kérelmezték. A felső vidéken levő vízmosások megkötését a hatóság elrendelte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Csikszentgyörgy részére 1800 K, Csikmenaság részére pedig 1000 К állami segélyt engedélyezett a vízmosáskötésekhez. Ezzel az állami segélylyel és a községek kiszolgáltatta némi közmunka-erővel és anyaggal Csikszentgyörgyön 184 drb., Csikmenaságon pedig 93 drb. rőzsegátat létesítettek. Ezek a rőzsegátak nagy mennyiségű hordalékot tartottak vissza. Minthogy azonban a beerdősítés dolgában semmi sem történt és a legeltetést sem korlátozták, a létesített munkálatoknak messzebb kihatású eredménye alig mutatkozik. A rőzsegátak fenntartás hiányában több helyen megrongálódtak, átszakadtak és így a gátudvarokból a hordalék lefelé indult. Ha az új utasítás alapján az erdősítést végrehajtják, az eddigi munkálatoknak is lesz valami eredménye. A vízmosások megkötése körüli tevékenység fokozottabb mértékben nyilvánult Udvarhely vármegyében. A nagy szintkülönbségek, a talaj alkata és a nagy intenzitású nyári záporok miatt a vármegye területén nagyon sok vízmosás és hegyi patak van. Nem tekintve a vármegye északkeleti részén átvonuló Har-
