Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
5. füzet - II. Réthly Antal dr.: Csapadékadataink és a balatoni nagy vízállás
131 A csapadékgörbe több jellegzetes viselkedést mutat és feltűnő a napfoltgyakorisághoz viszonyított fordított járása. Csapadékminimumok 1871 1885 1894 1908 Napfoltmaximumok — 18 70 188 3 1893 1907 Eltérés ' ... — 1 —2—1 — Г év Csapadékmaximumok 1879 1894 1896 1905 1915 Napfoltminimumok 1878 188 9 — 1901 1913 Eltérés — 1 — 5 - —"4 — 2 év Adataink azt mutatják, hogy a legszárazabb esztendők rendszerint egy évvel követték a napfoltgyakoriság maximumánák évét. A legnedvesebb évek azonban a napfoltgyakoriság minimumát követhették azonnal is, de beállhat a maximum 2—5 évvel elkésve is. Abban az esetben, ha azonnal követi a legnedvesebb esztendő, mindenesetre több — csapadékban felette gazdag — nedves év jön egymásután, mint pl. 1878—1881-ben, valamint az 1901-es napfoltminimum alkalmával már abban az évben is a sok évi átlag felett volt a csapadék összege és még öt egymást követő év nedves volt. (Meg kell jegyeznünk, hogy lia egy év nedvesnek vagy száraznak tűnik itt fel, nem lehetetlen még, hogy az illető évben egyegy évszak csapadék dolgában a legellentétesebb viselkedést ne mutassa.) Végül szemügyre véve a balatoni áradás szempontjából a legutóbbi cziklus adatait, azt látjuk, hogy az 1913. évi napfoltminimum beálltakor már esős éveink voltak, az esőmennyiség évről-évre nagyobbodott, mig végre 1915-ben oly nagy értéket ért el, a milyen 45 év alatt egyszer sem fordult elő és még az 1879. évi, is jóval alatta maradt, a mikor hasonlóan az 1913,-i napfoltminimumhoz, 1878-ban második legalacsonyabb értókét észleltük. A balatoni és a tiszamenti, általában hazánkban észlelt áradások egyenes következményei a napfoltok minimumával egyidőben beállott és mindinkább erősbödött csapadékbőségnek. (A háborúnak ehhez semmi köze, a mivel épen nem akarjuk azt kijelenteni, hogy egyáltalán nem hatna a nagy tüzérségi tüzelés az esőzésre, lia a szükséges páramennyiség jelen van.) Grafikonunk még azt is mutatja, hogy a nedves évek az utóbbi 2 napfoltperiodus ideje alatt gyakoriabbak lettek és általában mindig inkább hosszabb ideig tartó nedves cziklusra van lehetőség, míg a száraz esztendők mintegy párosával jelentkeznek. Ismételten ki kell emelnünk, hogy csapadékadataink ki vannak egyenlítve. Nézzük végezetül, — hogy a jövőbe is vethessünk egy pillantást — mikép állanak be a csapadékos maximumok után a száraz évek? 1879 után — második legnedvesebb év 1871—1915 között — még három éven át volt jóval több a csapadék az átlagosnál, de fokozatosan csökkent. Az 1894-iki viszonyos maximum után azonnal szárazabb esztendő állott be. Az 1896.-Í maximumot is rohamosan követte 1897-ben a normális és 1898-ban a száraz esztendő. Az 1905.-Í nedves esztendőt gyorsan követték a száraz évek. Összefoglalva azt látjuk, hogy egyes periodusok viselkedése nem mutat különös hasonlóságot. Mivel a jelenlegi esős cziklus leginkább egyezik az 1879.-ivei, kínálkozik az a föltevés, hogy lefolyása hasonló lesz. Azonban a két előző cziklus — 1890 utáni éveké — csapadékadataiban nagyobb bizalmunk lévén, inkább várjuk a hasonló gyors megváltozását a nedves esztendők sorának és 19.16—18. években viszonylag száraz éveknek kell beállaniok.
