Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
5. füzet - II. Réthly Antal dr.: Csapadékadataink és a balatoni nagy vízállás
124 Csapadékadataink és a balatoni nagy vízállás. 1 rajzzal. Irta: Réthly Antal dr. A közelmúlt évek egyes szakaszainak meteorológiai rendellenességei, a rendkívül enyhe, hűvös nyarak, az esős nyári és őszi időszakok, a viszonylag meleg telek — 7 egymásután — mind oly meteorológiai események, a melyek végeredményben hozzájárultak ahhoz, hogy teljes mértékben átitassák a földet és vízvezetőképességét csökkentsék. A csapadékot tudvalevően 1. a beszivárgás, 2. lefolyás és 3. elpárolgás vezeti el. Utóbbinak leginkább kedvezne a meleg és szeles időjárás, de ép ebben igen kis mértékben volt részünk néhány éve. A beszivárgásnak is van határa és a mikor sokkal több esik, mint a mennyi a talaj befogadóképessége és a növényzet szükséglete, lecsapolással kell az illető területeket a csapadékvizektől mentesíteni. A mennyiben ez különböző okok miatt nem történhetik meg, a mélyebben fekvő területek víz alá kerülnek. Ez történt hazánkban a múlt esztendőben. A Balaton vidékén, de még a Tisza folyása mentén is egyes részeken nagy belvízi árterületek keletkeztek: az okozott kár különösen ott nagy, a hol gazdasági művelés alatt állott területek kerültek elöntésre és igy a mai nehéz viszonyok közt az elmaradt termés kétszeresen súlyosan érint. Nem akarunk magával a bő csapadékvizek okozta áradással foglalkozni, hanem nem lesz érdektelen megvizsgálni azt, hogy mikép viselkedik az elmúlt évnek csapadékösszege a sok évi átlaggal szemben ós hogy az elmúlt 45 év egyes évi összegeihez viszonyítva milyen eltérések mutatkoznak. Ennek kapcsán egyúttal megvizsgáljuk a csapadékjárásának a napfoltokkal való összefüggését is. Evvel a kérdéssel ugyan hazai irodalmunkban ismételtelten foglalkoztak, azonban régi csapadékadataink kellő értékelése eddig nem volt lehetséges, mert csak újabban lehetett kétségtelenül megállapítani, hogy régi csapadékadataink túlmagasak. Vizsgálatunk tárgyául a Dunántúlról 10 és a Dunamentéről 2 állomást választottunk ki. Állomásainknak meteorológiai évkönyveinkben közölt évi csapadékadatait azonban még kétféle eljárással kellett redukálnunk. Az első eljárás az volt, — mert végeredményben grafikus ábrázolás volt czélom — hogy kellően simuló adatok nyerése végett az évi értékek bloxamáltattak. A kiegyenlítés módját az 1871—1915. évekre a következő képletek mutatják: K x =y(2K x + K 2) 1 K 2_ 4 4 = — (K 3 -f 2KB + KJ illetve a megfelelő tagok. 4 K,5 -y(K 4 i-j-2K 4 5)
