Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

Ill (a térszín) van hatással, azért akkor, a mikor e két mérőeszközt pontosságra nézve összehasonlítjuk, fel kell tenni, hogy a két eszközzel azonos térszínen dolgozunk. De aztán természetesen azzal a kérdéssel is foglalkoznunk kell, hogy a két eszköz közül a térszin kedvezőtlenségeinek leküzdésére, melyik alkalmasabb. Azonos pálya esetében a két eszköz közül pontosabb eredményt az nyújt, a melynél 1. jobban van biztosítva a mérőeszközön kijelölt hosszúság változatlansága 2. a melynél a végpont megjelölése tökéletesebb. a) A mérőeszközön kijelölt hosszúság változatlanságának kérdése. A mérőlécz hosszúsága megváltozhatik a hőmérséklet és a nedvesség hatására. A hőmérséklet okozta változás nem nagy, a vörösfenyő tágulási együtthatója 0,000004 m pro Celsius fok vagyis a hosszúság 1/250000-ed része; ennélfogva 10° hőmérsékletváltozáskor még mindig csak 1/25000-eddel változik meg. A hőmérséklet okozta hosszúságváltozás igen lassan megy végbe. A .nedvesség okozta hosszúságváltozásra' már nehezebb határozott számértéket adni. A tapasztalat szerint szintén igen lassan következik be, különösen, ha a lécz olajfestékkel többször és gondosan befestett. Egyébként a nedvesség okozta hosszúságváltozás a lécz hőmérsékletének is függvénye. Hildebrand, Stadthagen, Ooulier nagyszámú kísérletei szerint a gondosan készült, többször, (rendesen háromszor) átfestett mérőléczek a hőmérséklet és nedvesség együttes hatására azokon a határokon belül, a melyek a hőmérséklet és a nedvesség változásában a gyakorlatban szóba jöhetnek, hosszúkat átlagban 0-3 mm pro méter változtatják meg, a maximális megváltozás pedig 0'5 mm pro méter. Vagyis az 5 m hosszú lécz hosszváltozásának maximuma 2*5 mm. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a változás csak lassan következik be, rövidebb időre a mérőlécz teljesen változatlannak vehető. A mérőszalag hossza a hőmérséklet és a szalagot feszítő erő hatására változik. Az aczélszalag tágulási együtthatója: 0,000011 m pro Celsius fok, azaz közel a hosszúság 1 /100'000-ed része, vagyis 10° hőmérsékletváltozás esetében már hosszúságának 1/10000 részével változik. A változás igen számottevő és ha tekintetbe vesszük, hogy a szalag hőmérséklete helyett csak a levegő hőmérsékletét mérjük, tehát nappal dolgozva, csak néhány fokra közelíthetjük meg a hőmérsékletméréssel a szalag valódi hőmérsékletét, úgy világos, hogy a szalaggal a szélső esetben sem érhetjük el a léczmérés pontosságát. A szalag kifeszítéséhez szükséges erő a szalagot megnyújtja. A megnyúlás függ a húzóerő nagyságától, a szalag méreteitől és elaszticzitásától továbbá a szalag felfekvésének körülményeitől. Reinhertz kísérletei szerint egy 20 m hosszú, 0*3 mm vastag szalag 1 kg húzóerő hatására megnyúlik 0'1 mm-rel, ha a szalag a földön végig fekszik ; 0-3 mm-el, ha a szalag a két végén lóg s csak a közepe fekszik; 0'5 mm-rel, ha a szalag szabadon lóg. A normális húzóerő a kísérletek szerint 10 kg ; az ettől való eltérések, ingadozások 4 %-ra rúghatnak, vagyis minden egyes szalagfektetésbën a szalag hossza 0-4, 1*2, 24) mm-el változhatik meg. Összefoglalva az eddigi fejtegetéseket, mondhatjuk, hogy a mérőlécz hasz9*