Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - V. Apró közlemények

fcl gekben terítették, öntözték és hengereltek. A gát alsó része szintén márgás földből készült, melybe nagy köveket sülyesztették. A víz felőli oldalt 12 hüvelyk vastagságú bazalt kövezettel látták el, míg az alsó oldalon földbe helyezett kőrakat s rá lent 6 láb, fönt 3 láb vastag burkolat került. A vízkivételi cső áthalad a gát alapszólességén, elől és hátul elzáró tiltóV./:?.:. r ^ «éil _Beton_maji ^TTj~<4'~6* Agyag fenék hciye val. A víz felől levő tiltó mozgatása nem, mint rendesen, toronyból, hanem kábel segítségével a gát tetejéről történik. A gát 3000 acre láb vagyis mintegy 3 7 millió m

s vizet tárol. Ezt a gátat egyébként az Engineering News 1914. évi jul. 9. száma után mint nem követendő példát mutatjuk be. Ugyanis a különböző anyagokból összerakott, egynemű gát, melynek vízállóságát csak a belső mag ós a hullámos vaslemez adja, könnyen megbomolhat és elpusztulhat. 7. Helyreigazítás. «А Balaton rendezéséről» czímű, a Vízügyi Közlemények 1916. évi 3 füzetében megjelent közlemény szerint a Balaton vízgyűjtő területe kerekszámban 4300 fon

2, holott a valóságban 5206 fon*. Ugyanis a Balaton szabályozása czímű tanulmány szerint, mely a Magyar Mérnök és Epítész-Egylet közlönyének 1898-ik évfolyamában jelent meg, a Balatonnak összes csapadék gyűjtő területe 57972 km

2, másfelől A Magyarországi jelentékenyebb vízfolyások vízgyűjtő területének kimutatásáéban, a Vízügyi Közlemények, XVIII. füzetének 26-ik oldalán is az olvasható, hogy a Balaton vízgyűjtője összesen 5797-2 km,

2 s miután a Balaton felszíne 591-2 km

2 e két szám különbsége: 5206 km* adja a Balaton vízgyűjtőterületét. Erdős Ferencz. 8. Értesítés. A földmívelésügyi miniszter Bogdánfy Ödön-1 a budapesti m. kir. kultúrmérnöki hivatal vezetésével bízván meg, a Vízügyi Közlemények szerkesztésétől fölmentette és a szerkesztéssel ideiglenesen Schmid Ödön-1 bízta meg. De ezt a füzetet, valamint nagyrészben a következőt is, még Bogdánfy Ödön rendezte sajtó alá.