Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - V. Apró közlemények

fcl vékony méretű vasbeton építményeken a tározott víz a nyomás következtében átszivárogván: kimosta a vasbetét és beton közötti kötőanyagot Ez eshetőségre rámutat Bogdánfy a „Vízierő" czímü munkájában II. kötet 108. és következő lapjain, hol a czementhabarcsok tulajdonságait tárgyalja. És végeredményül megállapítja ott, hogy a víztároló falak habarcsának készítésekor 2 rész portlandczementet és 1 rész trassz keveréket kell használni. A trassz ugyanis a portlandczement szabad meszét oldhatatlan mészszilikáttá változtatja át és így a habarcsban nem marad szabad mész, melyet a nyomás alatt levő tározott víz kimoshatna. A trassz hozzáadásával készült vasbetétes betonban ugyanaz a folyamat megy végbe, mint a habarcsokban; nem fogunk tehát találni vízben oldható meszet a vasbetonban sem, ha készítéséhez kellő mennyiségű trasszt használunk. Tehát trassz segélyével a vas ós beton összetartását fokozhatjuk, Nem kicsinylendő a trasszhabarcs ama tulajdonsága sem, hogy sokkal tömöttebb, plasztikusabb és így jobban tapad a vasba, mint a trassz nélkül készült morzsás habarcs. Azért kivánatos volna a kísérleteket ez irányban kiegészíteni. Az eddig ismert kísérleteknél a következőképen jártak el: trassznak teljes mellőzésével, csupán portlandczementes betonkeverékből több betontömböt készítettek és beléjük egy-egy vaspálczát helyeztek el. Miután egyes betontömbökön^ nagy nyomással, vizet sajtoltak át és onnan a szabad mész kioldódott, azt tapasztalták, hogy ezekből könnyebben húzhatták ki a vaspálczákat, mint a víz nem járta betontömbökből. E tanulmányok kibővítésével bizonyára rávilágíthatnánk a helyes eljárásra, melylyel a vasbeton bíróssága növelhető. Pálffy Tihamér. 5. Földcsúszamlások a Panama csatornán. (3 rajzzal.) Már a franczia vállalkozás idejében nagy csúszamlások jelentkeztek a Panama-csatorna mentén, főként Cucaracha környékén. Ezzel a csúszamlással a francziák nem tudtak meg1. rajz. A csúszamlások helyszínrajza a Panama-csatorna mentén. birkózni. Midőn az amerikaiak átvették a vállalatot, előre számítottak a csúszamlásokra, melyek a csatorna kivitelekor valóban egyre nagyobb mértékben mutatkoztak is. A csúszamlások következtében 1914. óv végéig mintegy 30 millió m

& földdel többet kellett kiemelniök, mint a mennyit előirányoztak. A csúszamlások a Culebra-átvágásban, tehát épen a legnagyobb átvágás helyén, a csatorna mindkét oldalán állottak elő, miként az 1. rajz láttatja. Az amerikaiak a csatorna-rézsűről levált tömegeket egyszerűen eltávolították