Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - V. Apró közlemények

fcl A Jordán folyó völgy zárógátja. Viktoria városától körülbelül 60 lem távolságban van a Vancouver-Island-Power társaság vízerőtelepe. Első berendezése az 1909 — 1912. években készült. Üzemvízét közvetlenül a Jordán folyó mpkénti vízhozománya szolgáltatta, melyet a szükséghez mérten megnöveltek a Bear patakon épült 9 millió m

3 befogadóképességű tároló medencze vízével. A telepnek két, egyenként 6000 lóerejű turbinája 60.000 volt-feszültségű elektromos áramot adott Viktoriának. A vízimotor helyettesítésére a gépházba gőzgépet is állítottak be. De alig indult meg a vízerőtelep üzeme, már is szükségesnek mutatkozott az energia növelése. A Vancouver-Island-Powertársaság ennélfogva megbízta az Ambursen czéget, hogy rendszere szerint a Jordán folyón is zárógátat építsen. Kikötötte egyúttal a társaság, hogy nevezett czég az építést sürgősen hajtsa végre úgy, hogy az 1913. tavaszi csapadékot már felhasználhassa részleges tározásra. A 270 m hosszú völgyzárógát (4. és 5. ábra), melyet mindenütt szerpentin rétegekre alapoztak, 230 m hosszban vasbetonból és 40 m hosszban földből készült. Az utóbbinak magjául vasbetonfalat építettek be. A gát nyugati részében van a csorduló: nyílása 94 m és küszöbe 2'1 m-el alacsonyabb, mint a gát koronája. A völgyzárógáttal 17'3 millió m

3 víz tározható. A gát feletti vízgyújtő területe 143 km

2. Ezt részben erdők, kopár sziklák és mocsarak borítják. A sziklák durva pala, igen kemény bazalt és szerpentin kőzetből állanak. A betongátat 43 háromszögalakú vasbetonborda támasztja. Magasságuk 5—38 m között váltakozik. Felső szélességük 2'l5-m és az alsó helyenként 44-5 m (5. ábra). Erősségük fent 30 cm és lent, magasságukhoz mérten, kiugrásokkal 105 cm-ig megvastagodnak. Egymástól való középtávolságuk 5'5 m. A bordákat helyenkint három különböző- magasságban, vasbetongerendák merevítik. A felsők 3

8Д

б, a középsők */75 ^^ alsók 4

5/

10

5 cm keresztmetszetűek. Vasbetétjeik három közön haladnak át és négy bordát kötnek össze. A víz felől minden borda nagyobb erősségű a hornyolatok befogadására. A hornyolatokba illeszkednek a vízetduzzasztó vasbetontáblák, melyek kéttámaszú tartóként a tározott víz nyomását felfogják. A legmagasabb vasbeton tábla fent 38 cm, lent 138 cm erős. A vasbetontáblának mentett oldali széle felé 10—115 cm-es távolságokban vannak a 2 cm átmérőjű vasbetétek a húzó feszültség felvételére. Minden harmadik vasbetétet felgörbítették a nyíró erők legyőzésére (lásd 6. ábra részletrajzait). A gát vízzárását a gát hosszában kiépített betonfoggal biztosították. A betoufog és vasbetonbordák elhelyezésére megfelelő alapgödröket vájtak a szerpentin rétegbe, mely munka végrehajtása igen kedvezően folyt le. A vasbetongátnál a bordák betonjának keverésaránya 1:2:4, a vízettámasztó tábláké és a többi alkatrészeké 1:3:6. Az építéshez felhasználtak 16.000 m

8 betont és 380 tonna vasat. Egy m

3 vasbeton a mintaállványok beszámításával átlag 142 márkába került. Az .egész gát költsége 2,280.000 márka volt. Az építést 1912. szeptember havában kezdték meg. A gát keleti széléhez közel kőbányát nyitottak, mellette helyezték el a kőzúzókat, homokmalmokat és betonkeverőket. Innen a kész betont 300 m hosszú kötélpályán szállították rendeltetése helyére (5. ábra).