Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - V. Apró közlemények

fcl Щ APRÓ KÖZLEMÉNYEK. g| 1. Az Odera-Spree-csartorna kibővítése. (3. rajzzal.) Az Odera-Spree csaornát külön törvény alapján 1886—1890. években építették 12-6 millió márka költséggel. A csatorna a 24 km-e

s nyugati részből a Seddinotótól a Nagy-Itató-ig (Grosze Tränke) ós a 41 Jcm-es, Kersdorf és Fürstenberg közé eső keleti részből áll. E két mesterséges csatorna között a Fürstenwalde körüli Spree-szakasz 21 km hosszúságban megfelelő mederbővítéssel megtartható volt. (1. rajz). A törvény megokolásából kiolvasható, hogy bár eredetileg is nagyobb forgalomra számítottak, mint a mi a csatorna építése a előtt Spreen volt s bár a csegék hosszát 58 m-ben, a zsilipnyilást 8 6 m-ben, a küszöbmagasságot 2'5 m-ben állapították meg s a forgalom várható fejlődésében 1-75 m mélyen járó hajókra is számítottak, eleinte mégis csak arra az elég gyenge forgalomra voltak tekintettel, mely az Odera alig hajózható medrében azelőtt volt. Csak olyan hajókra számítottak, mint a milyenek a Finow-csatornán (az Odera és Havel között) közlekedőknél valamivel nagyobbak s nem számítottak élénk gőzhajó közlekedésre sem. Ezért a tulajdonképeni csatornaszakaszokon 14'0 m fenék-, és 233 m vízszinszélességet állapítottak meg, 20 m-e s vízmélységgel (a vizes szelvény 36*4 négyzetméter); csak egyes helyeken építették a csatornát nagyobb méretűre (16 m fenékszélességgel és 25 m mélységgel).A csatorna megnyitása után azonnal élénk forgalom indult meg. Ez a fejlődés és különösen az a körülmény, hogy a 80 m széles hajók terhelten nem tudtak a keskenyebb csatornarészeken kitérni, már 2 millió márka költséggel keresztülvitt mederbővítésre vezetett, melyet 1895— 1898. között hajtottak végre. E munkálatokkal kapcsolatban medermélyítés nem történt, csak a keskeny szakaszokat szélesítették ki. Ezenfelül a csatorna egyik partját burkolattal s partvédőmüvekkel látták el. Azelőtt a partok vagy egyáltalán nem voltak védve, vagy csak ideiglenes építményekkel. A csatorna kibővítésének következménye volt a hét vízlépcső mindegyik zsilipének átépítése, illetőleg egyegy második zsilip építése, melyet 1900. évben kezdtek meg. Az Oderának Koséitól lefelé történt szabályozása az Odera-Spree-csatorna forgalmára nagy hatással volt. Nemcsak hogy nagyon emelte a forgalmat, hogy az úgynevezett 400 t hajókat is meghonosította az Odera-Spree csatornában, melyek 55-0 m hosszúak, 8-0 m szélesek s legnagyabb bemerülésük 1-75 m, hanem mindenek előtt eltüntette a partról való vontatást s helyette a gőzbajóval való vontatás lett általánossá. E mellett a Finow-csatorna hajói mind ritkábbá válva helyet adtak a 400 t, bár nem teljes terhelésű hajóknak. A csatornát az az átmenő forgalom jellemzi, mely a felső sziléziai szénnek és más ipari termékeknek Berlin felé és az Elbára való hajózásából adódik. A helyi forgalom csak a jövőben fog nagyobb lendületet venni, különösen a vasúti vonalakkal való erintkező pontokon. Fürstenwalde-n és Fürstenbergben. Annak a kedvezőtlen viszonynak, a mi a bemerült hajó 8X1'75 négyzetméteres keresztmetszete s a csatorna nedvesített szelvénye (45—53 m

2) között volt, az lett az eredménye, hogy a csaknem mindenütt finom homokból álló fenék eltorzult úgy, hogy a csatornaszelvény teljesen átalakult. Ezt a változást és a megnem erősített partok omlását egyébként a folyton emelkedő forgalom s különösen a gőzhajók csavarjainak hatása is nagyban elősegítette. A csatofna né-