Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - IV. Maurer Gyula: A Béga V. csegézőműveinek vasszerkezete

49 a betonalap alsó rétegébe elhelyezett, LI vasakból alakított, mintegy egy méter széles oly rácsos szerkezetbe vannak kötve, a mely a duzzasztó-mű egész nyílásszélességében végig fut, s a kétoldali partfalak alá nyúlik. Az V-ik sz. duzzasztó-műnél, 3-8 méter vízszinkülömbségkor a bakok felső húzott csapjára 7670 kg fölfelé ható erő, az alsó, nyomott csapra 14,300 kg lefelé ható erő működik. Az écskai gátnál ez erők nagysága 21 m víznyomáskor 3040, illetve 6420 kg. Csatlakozás a falakhoz, fülke. A mű bakjai a balpart felé forgatva feküsznek le. A négy szélső bak lefektetett helyzetben belenyúlik a baloldali falazatban e czélra készült fülkébeA görgőkkel ellátott vas-rekesztőtáblák a bakok mellső oszlopán levő 1 vason futnak. A partfalakkal való csatlakozást a jobbparton a falazatra megfelelő lejtéssel felerősített vezető-vas, a balparton a fülkezárótábla, illetve hornyolása adja, a melyen a táblák görgői mozognak, A jobbparti vezető-vas pontosan a bakok mellső oszlopán levő 1 vas síkjában van, míg ellenben a fülke-zárótábla vezető hornyolása e sik elé ugrik annyival, hogy a bakok lefektetés közben belé nem ütköznek. Ennek következtében a balparti szélső nyílásba helyezett rekesztőtáblák sem fekszenek a többi nyilasok tábláival egy sikban, hanem ugyanúgy, mint a bégatorkolati műnél vízmentén ïôlfelé elhajlanak e sikból. Ha a zárótábla és szélső bak vezető peremeinek ama vonalaira, a melyeket a rekesztő táblák kerekei gördülnek, közös merőlegest húzúnk, e merőleges nem vízszintes többé, hanem a fülke felé kevéssé emelkedik. Azért az e szélső nyúlásba helyezett rekesztő táblák felső és alső éle sem vízszintes, hanem kissé lejtős A bégatorkolati műnél a küszöböntvény, a melyre a legalsó táblák reá feküsznek, a szélső nyílásban is vízszintes volt, s azért e nyílás alsó táblájáú különleges, ferde négyszög alakú táblát kellett használni. A III—V. vízlépcsőnél ezzel szemben a küszöböntvény felső lapja a föntemlített közös merőleges vonalnak megfelelően emelkedik, s igy e műveknél a szélső nyílásban is derékszögű négyszögalakú táblákat használunk, a melyek azonban behelyezés után nem fekszenek vízszintesen. A zárótábla, a melynek pereme a baloldali szélső nyílás rekesztő tábláit viseli, hasonló ahhoz, a melyet a bégatorkolati műnél találunk, de nem szilárdan megerősített, hanem kiemelkető. A III—V. számú csegéző műveknél általában minden vizbe érő hengerelt vasszerkezet kiemelhető és kiváltható. A szilárdan megerősített összes vízalatti vagy vízbeérő vasrészek öntött áczélból vagy öntött vasból készültek, mert keményebbek, kevésbbé kopnak, s nagyobb széntartalmuk következtében kevésbbé is rozsdásodnak. Ez öntvényeket egyúttal oly vastagra készítettük, hogy kopás ós rozsdásodás ellenére is soká eltartsanak. A fülke-zárótábla egészen kiemelhető. Alsó végén orsó van, a mely a küszöböntvény megfelelő csészéjébe nyúlik bele. Ez orsó révén a küszöböntvény viseli a rekesztőtáblák által a fülke-zárótáblára átvitt víznyomás egy részét. E tábla felső része a falazatra erősített s belé jól elhorgonyozott háromszögalaku vízszintes konzolokra támaszkodik. E konzolok egymás között merevítő keresztekkel csonkagúlaalaku, rácsos szerkezetté vannak összefoglalva. A tábla csavarokkal van a konzolokra reá erősítve, s ezek veszik fel a tábláról a konzoloknak átadott 4