Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - III. Halmi Gyula: A mesterséges biológiai szennyvíztisztítás hazánkban

33 Ъог, vasúti pályaudvarokhoz, iskolákhoz, kórházakhoz, stb. alkalmazták; a városok közül ilyen tisztító elrendezést, Nagyszebeni és Brassót nem tekintve, talán még alig egy-két városunk építtetett. Szennyvíztisztítás dolgában a magyar városok különben is igen lehangoló képet tüntetnek föl. Városaink nagyobb többsége abba a csoportba tartozik, a mely szennyvizeit vagy egyáltalán nem tisztítja, vagy pedig, felhasználva azt a kedvező helyzetüket, hogy nagyobb élővízfolyások mellett fekszenek, meglehetős felszínes mechanikai tisztítás (homokfogók, vagy kezdetleges ülepítő-berendezések közbeiktatása) után szennyvizeiket egyszerűen a folyóba bocsátják le. Pontos országos fölvétel e tekintetben, sajnos, még nincsen; hogy azonban csak a legnagyobbakat •említsem, ebbe a csoportba tartoznak a Duna mentén Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Budapest, Baja, Mohács, stb. ; a Tisza mentén Szolnok, Szeged, Zenta, továbbá a Vág mentén Rózsahegy, Zsolna, Trencsén; a Hernád mentén Kassa, a Szamos mentén Kolozsvár; kisebb vizek mellett Sopron, Szombathely, Szabadka, Magyar-Óvár, Nagy-Becskerek, Lúgos, Losoncz, Resiczabánya, stb. Ugyanebbe a csoportba tartozik számos nagy városunk, a melyeknek nincsen, vagy csak részben van csatornázásuk, illetve szennyvíztisztításuk és a melyek nagyobb élővizektől távolabb feküdvén, helyzetük elég nehéz. E városokban az olyan épületek számára, a melyekben vízöblítésű klozetek vannak, jóformán épületenkint külön-külön mesterséges biológiai szennyvíztisztító elrendezéseket kell építeni. Ilyen a helyzet többek között Nyíregyházán, Debreczenben, Hódmezővásárhelytt, S "gesvárott, Gyulafehérvárott, Nagyenyeden, Kaposvárott, Nyitrán, Salgótarjánban, Kecskeméten, Pécsett, Gyulán, Békés-Csabán és még egy sereg városban. Igen sok városunknak még csatornázása és vízvezetéke sincsen; természetes tehát, hogy bennök •szennyvíztisztításról még kevésbbé lehet szó. Mesterséges biológiai szennyvíztisztító városi elrendezések vannak a már említett Brassón és Nagyszebenen kívül még Temesvárott, Székesfehérvárott, Miskolczon ; építés alatt állanak Sátoraljaújhelyen Rimaszombatban, Munkácson és még néhány helyütt. A mesterséges biológiai szennyvíztisztítással szemben városainkban eléggé biztató a természetes biológiai szennyesvíztisztítás fejlődése. Aradon és Nagyváradon (a városi szennyesvizek egy részének megtisztítására) nagyszabású, növénytermesztéssel kapcsolatos talajszűrő berendezések létesültek; ezeket az állam .hathatósan támogatta és jelenleg is tervben van több ilyen telep. Az állam 10 éven át évi 100.000 kor. támogatást juttat azoknak a városoknak, melyek öntözéssel kapcsolatosan tisztítják csatornavizüket. Pontos országos föl vétel híjján a természetes biológiai szennyes víztisztítás fejlettségéről és elterjedéséről sincsenek megbízható adataink ; a városi szennyvizek egy részét azonban tudomásunk szerint öntözésre és növénytermelésre értékesítik még Marosvásárhelyt, Kassán stb. Az állam természetesen nemcsak a növénytermesztéssel kapcsolatos szennyvíztisztítás terjedését segíti elő ; a belügyminisztérium közegészségügyi mérnöki osztálya a mesterséges biológiai szennyvíztisztítóberendezések mindkét fajtájának elterjedését (csepegtető- és töltőrendszer) egyaránt hathatósan igyekszik előmozdítani. Míg a városok a mesterséges biológiai szennyesvíztisztításra a legújabb időkig igen csekély figyelmet fordítottak, addig egyes közüzemek (így elsősorban az államvasutak); az állam (különösen a belügyi kormány, a kórházak^ szanató3