Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - III. Halmi Gyula: A mesterséges biológiai szennyvíztisztítás hazánkban

28 A mesterséges biológiai szennyesvíztisztítás fejlődése hazánkban.

1 Irta: Halmi Gyula. A rothadni képes szerves anyagokat tartalmazó vizek a szabad levegőn állás közben szennyezettségük erőssége szerint rövidebb-hosszabb idő alatt önmaguktól kirothadnak. A szerves anyagok a levegő oxigénjének hatására oxidálódnak; a bonyolult összetételű szerves vegyületek egyszerűekké bomlanak el, egyes alkotórészei gázokká alakúinak át (kénhidrogén, ammónia, szénsav, nitrogén, stb), a melyek részben a szennyvízben oldott állapotban vannak jelen, részben pedig elillannak ; más alkotórészei ezzel szemben a vízben foglalt ásványi természetű alkotórészekkel egyesülnek, s különféle sókat alkotnak. Az oxidáczió és ásványosodás eme folyamatainak befejeztével a szennyesvíz rothadóképességét elveszíti, köznapi szóval kifejezve, tehát kirothad, megtisztúl. Ez a tisztulás a természetben minden rothadó szerves anyagot tartalmazó vízben önmagától is végbemegy, tehát természetes folyamatnak mondható. Ezt a természetes folyamatot olyan esetben, ha a szennyesvizeket az élő vizektől távol kell tartanunk és más módot nem használhatunk, a szennyezett vizek tisztítására vagy kirothasztására czélszerűen fölhasználhatjuk olyképen, hogy a rothadó szennyvizet földtoltéssel körülvett, vagy mélyebben fekvő és a czélnak megfelelő területeken, vagy medenczékben tároljuk ; mikor is több-kevesebb idő elteltével a szennyvíz rothadóképessége megszűnik és ártalmasságát elveszíti. A tisztításnak ez a kezdetleges módja azonban nem gazdaságos. Meglehetős nagy területet kíván és így alkalmazása korlátozott; másrészt az élénk gázfejlődéssel járó önkéntes kirothadás a levegő megfertőzésének veszedelmével is fenyeget; a tömegesen föllépő legyek különösen veszedelmesek lehetnek egészségügyi szempontból. Tudjuk továbbá, hogy a rothadó szerves anyagokat tartalmazó vizek szennyező anyagai igen becses trágyaszerek (nitrogén-, kálium- és foszforsavtartalmú vegyületek), a melyek a szennyvíznek tárolással való természetes kirothasztása esetén majdnem teljesen veszendőbe mennek. Nem kellőképpen értékesül továbbá e kezdetleges tisztítómód esetén az a rendkívül élénk baktériummunka, illetőleg a mikroorganizmusok tevékenysége sem, a mely a rothadó szennyesvizekben végbemegy és hozzá még ez a természetes tisztulás a mi éghajlatunkon igen lassan, néha csak hónapok alatt megy végbe (főként az igen lassan elbomló iszap hosszantartó rothadása miatt, a mely iszap részben a szennyvízzel jut ki a tároló medenczékbe, részben a szennyvíz kirothadásakor keletkezik az ilyen medenczékben), aminek egyenes következése természetesen az, hogy a tárolómedenczéket aránytalanúl nagyokra kell méreteznünk. A rothadni képes szennyvizek természetes tisztulását többmódon sikeresen meggyorsíthatjuk és egyszersmind hasznos anyagait is igen jól hasznosíthatjuk, ha a tisztítás elősegítésére a talajt, vágy a halastavak rendkívül élénk biológiai munkáját veszszük segítségül. Ha a szenny es vizekkel rendszeres rétöntözést foly1 Előadta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítő- és vegyészmérnöki szakosztályának 1916. évi márczius hó 21-ikén tartott együttes ülésén.