Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk

képességű gyárak waggooonkint 2'5, tehát 23 waggon után 50 másodperczliter vizet szükségeinek az egész üzem alatt. A gyárat elhagyó szennyvizek mennyisége a fent kimutatott üzemvízével egyenlő. A szennyvizek kétharmada káros (burgonyavíz és keményítőmosóvíz), egy harmada pedig nem káros (burgonyamosóvíz). A gőz fejlesztéséhez szükséges üzemvíz elenyésző csekélységü ; ahány waggon a napi feldolgozás, annyiszor 005 másodperczliter az egész üzemidő alatt. Ez tehát elhanyagolható. A nem káros szennyvíz oly nagyméretű medenczébe vezetendő, hogy abba nemcsak eme szennyvíznek az egész üzem alatt származó üledéke, hanem még < a mindenkori szennyvíz is úgy beférjen, hogy az a medenczén legfeljebb 5 mm sebességgel folyhasson át. Az üledék rendszerint az egész év alatt feldolgozott burgonyának 5%-a, tehát az egy év alatt feldolgozott minden waggon után 0 7 m 3. A medencze több, önállóan külön-külön kezelhető részre osztandó. A szennyvíznek be-, át- és kivezetése betonéleken át történjék. A medencze előtt 2 cm szem­nagyságú rostély alkalmazandó a burgonyarészek visszatartására. A medencze alsó széléhez közel, egész szélességében úszó palló, gerenda vagy vessző­fonás eiősítendő meg az uszadékok visszatartására. A medenczében a földes alkotórészek leülepedvén, az úszó burgonyaalkotórészok visszamaradván, a kémiailag egyébképen is tiszta víz minden aggodalom nélkül bármely élővízbe bebocsátható. A 120 napi üzemidő alatt keletkező összes káros szennyvíz (napi 2 waggonos kis gyárnál kereken 20.000 m s, napi 20 waggonos nagy gyárnál kereken 346.000 m s) töltésekkel körülvett minden lefolyás nélküli, területen helyezendő el. Legczélsze­rűbb 1 m vízborítást számítani. Ekkor ugyanis 2 waggonos kis gyáraknál kereken 3'5 kat. hold, 20 waggonos nagy gyáraknál 60 kat. hold tározó terület a leg­rosszabb esetben is elegendő. A tározott káros szennyvíznek ama része, a mely természetes úton el nem szivárgott és el nem párolgott, csakis teljes kirothadása után ereszthető le az élő vízfolyásba. Ily esetekben az elsőfokú vízrendőri hatóságok a m. kir. Iialélet­tani és szennyvíztisztító kísérleti állomás véleménye alapján esetről-esetre adhat­ják meg a lebocsátásra az engedélyt. A kirothadás a mi éghajlatunk alatt négy hó alatt szokott bekövetkezni. Czélszerű gazdálkodással a szennyvízből lerakódott anyagokkal megtrágyá­zott tározó terület növénytermesztésre kihasználható. Ha a gyár kedvezőbb kihasz­nálás czéljából nagyobb, vagy több ilyen tározó területet akar létesíteni, e helyes szándék támogatandó. A leírt megoldásmód számos gyárnál eddigelé jó sikerrel volt megvalósít­ható úgy, hogy ez az egyszerű és olcsó eljárás a gyakorlatban épp oly megfelelő­nek bizonyult, mint az előbbiekben ismertetett eljárások legtöbbje.

Next

/
Thumbnails
Contents