Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására

212 lesz, már nem képes magával több földet elragadni, sőt ellenkezőleg az esetleg magával ragadott földet is lerakja. Ez a magyarázata annak, hogy czölöprácson álló építmények évtizedeken át is fennállnak úgy, hogy alattuk vígan csörgedezik a víz. A müépítmény nem. a földön, hanem a czölöpökön áll. így p. néhai Heincz Albert, mikor már megunta, hogy az egyik czölöpökön álló esegéje alatt (a Ferenczcsatornán) már emberemlékezet óta körülbelül 1 m

s-es nagy patak folyt át, a fenéken lévő réseket (a felső kapú felett) a vízbe beeresztett bádoglemezekkel nagyjában befoltozta, elzárta, minek következtében a vízfolyás nagyon megcsökkent és az alámosott műépitmény minden baj nélkül továbbra is üzemben maradt. Külföldön is elég példa van reá, hogy többé-kevésbbé alámosott műépítmények a czölöpökön épen olyan jól megálltak és üzemben voltak, mintha alattuk semmi kimosás sem történt volna. Azonban természetesen nagyon hibás volna egy alámosott, czölöpökön álló építményt a czölöpökben bizva, alámosott állapotban meghagyni, hanem a legközelebbi kedvező alkalommal (pl. csőzsilipeknél kisvíz alkalmával) czementet kell alája sajtolni. A czölöprácsra vonatkozóan végül még meg kell jegyeznünk, hogy igen nagy hibába esnénk, ha teljes határozottsággal kimondanók, hogy a czölöpökön álló zsilip semmit sem ülepedik és így rajta semmiféle repedés sem keletkezhet. A nagyon szilárd talajon álló vagy a nagyon mély czölöpök valószínűleg semmit, vagy csak nagyon keveset ülepednek. De hogy a rövidebb czölöpök, különösen rossz altalajban szintén ülepedhetnek, arra példa a kósdi zsilip, vagy a bökényi duzzasztómű, mely utóbbi vasbetonczölöpökön áll és tudomásom szerint szintén ülepedett. Ebből az utóbbi példából azonban nem lehet messzemenő következtetóséket levonni, mert a bökényi vasbeton czölöpök aránylag igen távol vannak egymástól (2-50 m-nyire) és ehhez a szokatlan nagy távolsághoz képest rövidek, csak 5 00' m hosszúak. De, ha a jó czölöprácson álló építmény mégis ülepedik és ennek következtében repedések is keletkeznek, ezek mindenesetre kisebbek, mint ha a műépitmény nem állt volna czölöprácson. Már pedig a repedés annál kevésbbé veszélyes, minél kisebb. De hogy még ezeket a kisebb repedéseket is elkerüljük, a csözsilipeket lehetőleg több darabból kell építeni. Ezzel alább foglalkozunk. 5. A szivattyúzás. Ezzel a kérdéssel a «Beton*

1 czimű könyvünkben annyira részletesen foglalkoztunk, hogy itt elégnek tartjuk általánosságban röviden kimondani, hogy a zsilipalapok megromlásának, fellazulásának igen gyakran egyik legfőbb oka a helytelenül elrendezett szivattyúzás és a források rossz elfogása (az alap alatt való hajtása stb.) 6. Szivattyúzás nélküli alapozó módok. Ha az altalaj olyan rossz, hogy szivattyúzás esetén erős forrásozástól kell tartani, nem szabad habozni és át kell térni olyan alapozó módra, a mely nem jár az alapgödörből való szivattyúzással és így nem lazítja fel az alapot. Ilyen alapozó módök pl. a légnyomásos alapozás, az alapnak víz alatti betonozás útján való előállítása, a talajvízsülyesztéssél való alapozás stb.

2 Azt lehet mondani, hogy ezeket az alapozó módokat belvízzsilipeink építésekor eddig egyáltalában nem alkalmazták. Ennek okát csak részben találhatjuk 1 Sajó-Lampl : A beton. 201. lap. 1 Bővebben 1. Sajó-Lampl: A beton czlmű könyvében.