Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására

210 Mindent összefoglalva azonban kimondhatjuk, hogy mély szádfallal, a szivattyúzás és a verés helyes elrendezésével és főképen a czölöpöknek elegendő mélyre való leverésévél felemelkedésüket egész biztosan megakadályozhatjuk és birósságukat teljesen biztosíthatjuk. Hogy a czölöpök hosszát megállapíthassuk, jó előre rendkívül gondos és pontos talaj fúrásokat és próbaczölöpözéseket kell végeznünk. A czölöpöknek az észszerű hossza a talajkutatás adataitól függ, de nagy átlagban körülbelül áll ez : 1. az agyagba — ha elérhetjük — a czölöpöket legalább 50 cm-nyire verjük be; 2. ha az alap alatt a talaj elérhető mélységig folyós homokból áll, a czölöpök legalább 5—8 m-nyire érjenek a betonlap alsó síkjai alá; 3. tiszta iszaptalajban a czölöpöket a beton alá legalább 8—12 m-nyire verjük le. Ilyen mélységekre a czölöpöket természetesen már csak nehéz kossal lehet jól leverni. Lehetőleg gőzkalapácsokat használjunk. Nagyobb czölöpözéskor ez nemcsak jobb, hanem jelentékenyen olcsóbb is, mint a kézi verés. A czölöpök felemelkedésének vagy csekély teherbírásának gyakran az az oka, hogy nagyon könnyű kost használnak, a mely a czölöpön tánczol, ide-oda rázza, mozgatja, a verés nagyon sokáig tart és ez alatt a forrázás, de meg a nagy rázkódás is az egész altalajt meglazítja. Ezzel szemben nem túlságosan nehéz pl. 1000 &#-os gőzkalapács folyÓ3 homokban egy 8—10 wi-es czölöpöt 5—10 perez alatt bever. A munka nagyobb része a gépnek vágányon való továbbállítására és a czölöpök felállítására esik; maga a verés az egész időnek alig l/s—

1U része. Még néhány szót kell szólnunk a czölöpök talajsürítő hatásáról. A talaj sűrítést hídalapoknál tekintetbe lehet venni, de víznyomásnak kitett építményeknél a talajsürítéssel számolni, reá valamit alapítani nem szabad. Ugyanis a legkisebb forrásozás, vagy később üzem közben való vízszivárgás a sűrített talajt újra meglazítja. Vagyis a czölöpöket csakis lábaknak szabad tekinteni, a melyek az építmény súlyát az alsó szilárdabb, kimosásnak már kevésbbé kitett rétegekre viszik át. A mi a czölöpöknek egymástól való távolságát illeti, az alföldi folyóshomoktalajokban nagy átlagban 10— V2 m körül szokott kiadódni. Azonban a czölöpök távolságára minden egyes esetben számítást kell végezni és ennek megfelelően az erősebben terhelt részek alatt a czölöpöket sűrűbben, a kisebb terhelésű építményrészek alatt pedig ritkábban kell alkalmazni. A fentiekben előadván azt, hogy alföldi viszonyaink közt is képesek vagyunk jó czölöprácsot készíteni, nézzük most azt, mi hasznát vehetjük zsilipeink építésekor a jó czöló'prácsnak ? A czölöprácsnak víziépítményekben két czélja van: 1. az ülepedésnek és vele az építmény megrepedésének megelőzése ; 2. alámosás esetén az építmény bedőlésének megakadályozása. ad 1. Hogy a helyesen tervezett és készített czölöprács mennyire csökkenti az építmény ülepedését, számtalan külföldi példán kívül igazolja az alsó-bégai duzzasztóművek ismert esete is. Míg a czölöprács nélküli alsó-bégai csegék alapjai erősen, még pedig egyenetlenül ülepedtek és ennek következtében sok helyen meg is repedtek, addig a mellettük ugyanazon talajon, de czölöprácson álló duzzasztóknál (1. a 27. sz. rajzot) semmiféle ülepedést és így természetesen semmiféle repedést sem lehetett észlelni. ad 2. Tegyük fel, hogy az építmény a czélnak megfelelő, mély czölöprácson