Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására

202. kalapács esetén) rendszerint nem baj, ha a kos súlyosabb is, mint a milyenre szük­ség van. Legfeljebb csekélyebb esésmagassággal vernek; a czölöpöt úgyszólván valósággal benyomják a talajba 1. Ellenben, ha a kos könnyű és ennek következ­tében a czölöp nehezen megy be, az esésmagasságot kell növelni és mégis az ütések száma mindig nagy marad; a sok és magasról való ütés pedig a czölöpöt széjjelroncsolhatja. így pl. (konkrét adat) 6'0 m hosszú szádpallókat 1000 kg-os gőzkalapácscsal folyós homokban nagyon szépen és jólzáróan mintegy 150—200 ütéssel lehetett beverni, míg ugyanabban az alapgödörben a 4'00 -wi-es szádpallók 250 kg kossal verve rendkívül nehezen (mintegy 1000—1200 ütésre) mentek csak le, ennek következtében összehasadoztak és nagyon rosszul zártak. Hogy folyós homokban a szádfal hosszúságának mi a határa, az eddig még nincs megállapítva. Talán leghosszabbak a bégatorkolati duzzasztómű (1. a 27. sz rajzot) alapgödrében levert 8'20 m hosszú szádfalak (ebből 8"00 m volt a föld­ben). A leverés 1000 kg-os gőzkalapácsokkal történt és a szádfal kitűnően zárt, az alapgödör teljesen száraz volt. Fentebb már említettük, hogy jó szádfalat csupán gőzkalapácscsal lehet verni. Kézi verővel csupán nagyon kis szádfalak esetén és csakis puha, iszapos talajban boldogulunk. Nálunk szádfalak leverésére nehezebb talajban nagyobbára a lánczos gőz­9. és 10. rajz. Hornyolatlan és hornyolt szádpallók. verőt szokták alkalmazni. Ez az elavult szerszám igen sok esetben volt az oka, hogy a szádfalak nem sikerültek. A lánezos verőnél, t. i. az egész állván}' rázkó­dik, a szádpaltóval együtt és ennek következtében a kos tánczol a pallón és szétroncsolja. Ezzel ellentétben gőzkalapács esetén mind az állvány, mind a palló nyugodtan áll. Németországban állami munkáknál a lánezos verőket már kiküszö­bölték és csakis a gőzkalapácsot alkalmazzák. Úgy látszik, a Németországból kiküszö­bölt ócska lánezos verők jutottak át hozzánk. Végeredményképen konstatálhatjuk, hogy súlyos gőzkalapáescsal és hozzáértő személyzettel a folyós homokban is kitűnő faszádfalat lehet verni, még pedig arány­lag mérsékelt költséggel, természetesen csakis puhafából, mert ez olcsóbb és jobban 1 Természetesen a kos súlyának mindig van észszerű felső határa. A nehéz koshoz nehe­zebb verőállvány stb. kell; ez pedig feleslegesen növeli a költségeket. Azután vékony pallók túl­nehéz kos súlya alatt kihajolhatnak és rezeghetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents