Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - VIII. Apró közlemények

170. 1888-iki árvíz magassága, lia töltésszakadások nem következtek volna be és a nyílt árterek töltések közé lettek volna fogva. Érdekes, hogy Erdős Ferenc.? és Biró Elek évekkel ezelőtt körültekintő számítást végeztek az 1888. évi szolnoki vízállás megállapítására, ha a nyílt árterek el lettek volna gátolva s az árvíz töltésszakadás nélkül folyt volna le. A megállapított szolnoki s az észlelt tokaji vízállásból aztán következtethetünk a füredi várható vízállásra is. Az Erdös-Biró-féle eljárás az elfolyó vízmennyiségek megállapításán alapul az 1895. évben mért árvízi mennyiségek figyelembe vételével. Ugyanis Tokajnál elfolyt 1888-ban 872 cm vízálláskor -)- 3850 m* mperczenkint A Sajó-Hernád hozott mintegy ... 330 m

8-t « Útközben Püspökiig megfogyott (az 1895. évi mérésadatok szerint) mintegy ... ... ... — 330 m

s « Leérkezett Püspökihez 3850 m

a mperczenkint Az 1888-iki 3850 m

5-es vízmennyiség a püspökii tömegábra szerint Szolnokon mintegy 890 cm vízállást okozott volna. Ismerve most már a tokaji 872 cm-es és a szolnoki 890 cm-es 1888-iki vízállást, nem nehéz a füredi vízállás megállapítása ama rajz szerint, mely Maurer és Farkas már idézett értekezéseiben 2—2 számmal van jelölve. Ez ábrák szerint Füredre mintegy 890—910 cm vízmagasság várható, vagyis körülbelül 10 cm-rel több vagy kevesebb, mint a mekkorát e közleményben leírt módszer ad. A különbség tehát a két módszer eredménye között csekély. Megjegyezzük még, hogy Biró Elek számítása szerint az 1888-iki árvíz magassága töltésszakadás nélkül, a nyilt területek elgátolása esetén 914 cm lett volna. Az előadottakból láthatjuk, hogy a feladatot többféle módon oldhatjuk meg. És valahányszor ilyen kényes és sok bizonytalanságnak alávetett feladattal állunk szemben, czélszerű többféle megoldáshoz folyamodnunk s lia a követett eljárások egyező eredményhez vezetnek, az eredményt megnyugvással fogadhatjuk el. Bogdánfy Ödön. 6. Böge, csege.

1 Ezt a két mesterszót egyre gyakrabban használják műszaki irodalmunkban. A böge szó megrekedt vizet jelent, vagyis jobban mondva olyan medret, melyben a víz áll, vagy lassan folydogál. Legelőször Vedres Istvánnak «A

1 túl a' tiszai nagyobb árvizek, eltéríthetéséről egy-két szó» (Pesten, 1830) czímű értekezésében olvastam. Itt Vedres az 1816-iki tiszai árvíz leírásában többek közt a következőket mondja : «Szegedről a' kikindai vásárra hajókon mentek a' kereskedők és mesteremberek s onnét a' «Böge»-tsatornáig szabadon lehetett mindenfelé tsolnakázni». E mondatból az tűnik ki, hogy a Béga és Böge szó egyet jelent. Boldogult Péch József, ki valaha a Béga-csatorna mérnöke volt, említette, hogy a Béga mentén szokásos szólás : Menjünk fürödni a Bögébe, csolnakázzunk a Bögén stb. Egyes régi térképeken (pl. a Weiss István-féle térképen), a Béga Bege néven szerepel. Szabó Károly szerint is (1. Névt. magyar ford. 61.1.) a Bege (szójárásban Böge) latin neve után Bégát jelent. (V. ö. Et. Sz. Béga cz.) Egyébként 1 Ezt a czikkecskét a Magyar Nyelv 1915. évi deczemberi füzetéből a szerkesztőnek, Szily Kálmán nak, szíves engedelmével közöljük.