Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - VIII. Apró közlemények

109 az 1. rajz szerint 893 cm; a különbség 58 cm. Honnan van az a nagy eltérés? Kétségtelen onnan, hogy a tokaji és tiszafüredi tetőző nagy vízállások között az elgátolás után nem lesz meg ugyanaz a vonalas összefüggés, a mely a kisvizek között megvan s a melyet a rajz megszerkesztésekor föltettünk. A töltések ugyanis nem közvetetlenül a parton épülnének, hanem hullámtér maradna közöttük, mely a vízállásokra érezteti a hatását. Azonban ha egyszer a hullámtér megtelik vízzel, akkor a felső és alsó vízállások közt ismét előáll a lineáris összefüggés s az új vonal többé-kevésbbé egyközű a mederben tetőző vizek vonalával, csak egy kissé eltolódik. Már az 1. rajz is mutatja, pedig itt a tetőzés pontjai nyilt ártérre vonatkoznak, hogy mikor az ártért már teljesen elborította a víz, a nagyvizek tetőzéspontjai a kisvízi tetőzések vonalával egyközűen helyezkednek el. Hasonló eredményt talált Mazoyer a Loire folyó Bec d'Allier és Cosne, vagy Bec d'Allier és Châtillon-sur-Loire állomások közötti tetőző vízállások össszefüggésére. (L. az Annales des Ponts et Chaussées 1886. évi I. sem. kötetét és a Vízrajzi Évkönyvek VII. kötetét.) Itt is a kisvizek tetőző pontjai egyenesben helyezkednek el s a nagyvizekéi az előbbi egyenessel párvonalosan egy másik eltolt egyenest állapítanak meg. Az eltolódás megszűnik abban a magasságban, melyben az ártér teljes elöntése megtörténik. Alkalmazva most már ezt a szabályt a mi esetünkre, Tokaj és Tiszafüred között a partok teljes elborítottsága mintegy 5-8 m tokaji vízmagasságkor következik be. Ugyanis a partmagasság Tokajnál mintegy 540 m, Takta-Kenéznél mintegy 5'10 m, Polgárnál mintegy 5'20 m, Tiszakeszinél mintegy 5-0 m, T.-Füreden pedig mintegy 5'9 m. Ha pedig a víz Tokajon 5 80 m-re emelkedik, akkor a partokat mindenütt elönti már a víz, mert az 1. rajz szerint 580 m-es tokaji vízállásnak 5'8 m-es füredi vízállás felel meg. De ez az 1. rajz a töltésezés előtti állapot vízállásainak összefüggését láttatja. Valószínű, hogy midőn a töltések kiépülnek s a nyilt ártér keskeny hullámtérré szorul, az 5'80 m-es tokaji víznek legalább is 5'9—60 m-es füredi víz fog megfelelni, vagyis a hullámtér teljesen víz alá kerül és így az 1. rajz szerint a folytonos vonal 5-8 m-es tokaji vízállásnak megfelelő pontját kell elgátolás után az általános hullámtéri elöntés pontjául vennünk s valószínű, hogy ettől a ponttól kiindulva az árvizek tetőzésónek pontjai a kisvizekével egyközűen helyezkednek el. Ez a pont pedig a szaggatott vonaltól mintegy 60 cm távolságban van. Ezt a 60 cm-t tehát még le kell vonnunk a fönnebb kapott 893 cm-ből, hogy az elgátolás utáni 1895-iki árvíznek megfelelő füredi vízállást megkapjuk. Az eredmény tehát 893 — 60 = 833 cm. Vagyis ez az eredmény összevág a Maurer lehozta eredménynyel. Ugyancsak a 60 cm-t levonva a rajz szerint kiadódó 1888. évi elgátolás utáni füredi vízállásból, kapjuk, hogy 960 60 = 900 cm lett volna Füreden az 12 1. rajz. A tokaji és tiszafüredi tetőző vízállások összefüggése.