Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - VIII. Apró közlemények

166. A szolnoki mérczénél az 1895. évihez hasonló árvíz esetén gátszakadás nélkül előálló árvíz magasságát tömegmérések hiányában grafikusan kisértjük megállapítani. Az 1. számú rajzon a folytonos vonal mutatja a tényleges vízállás változását, pontozott vonallal jelöltük az idézett közlemény föltételezte vízállásokat, míg vastag szaggatott vonallal a gátszakadás nélkül előálló vízállások megközelítő grafikonját. Ez utóbbit röviden a «várható vízállások vonalának» nevezzük. E vonal megállapítása a következően történt: 1. A gátszakadás időpontjától kezdve a várható vízállások mindaddig a ténylegeseknél magasabbak, míg az apadás beállta után a víz az előtérről a mederbe visszaömleni kezd. Az elfolyás megszűntekor, vagyis a visszafolyás kezdetekor a két vonal egymást metszi; azontúl a várható vízállások a ténylegesek alatt maradtak mindaddig, míg a vízfolyás megszűnik, a mi a partoknál valamivel alacsonyabb vízálláskor történik meg. Ezentúl a két görbe, ha a megnövelt talajvíz okozta további táplálást nem tekintjük, összeesik. 2. A várható vízállások tetőpontjának, az árvíz rendes levonulássebességéből számítva, 15-ike elé kell esnie. A víznek az elöntött területről való visszafolyása az adott körülmények között rövidesen a tényleges tetőzés után indult meg, minden valószínűség szerint 16. és 17-ike között abban az időpontban, a melyben a megindult apadásban csökkenés, a vízállásgörbében törés észlelhető. Ezek alapján a várható vízállások görbéjét folytonos és egyenletes görbével megrajzolva, tetőpontja alig lehet a tényleges vízállásoknál 9—11 cm-rel magasabb. A szolnoki várható vízállások görbéjének megrajzolásakor segítségül vettük a Szolnok fölötti taskonyi és tiszabeő-i vízmérczék vízállásainak a czibaki gátszakadással nem érintett és majdnem teljesen egyforma hullámgörbéit. A szolnoki görbére igyekeztünk hasonló emelkedésű, szélességű és magasságú oly görbét rajzolni, a melynek tetőzése 14-ikén estére esik. Az árvízszin emelkedő vonalát az idézett közlemén y szerint rajzolva meg, benne természetellenesen éles törésnek kellene lennie. Minden ellene szól annak, hogy a czibakházai gátszakadás a szolnoki mérczénél az árvíz tetőzését több mint 9—11 czentiméterrel szállította le. Közvetetten a szakadásnál az árvíz magasságában történt visszamaradás 11 cm-nél mindenesetre nagyobb volt, de nem sokkal, mert hiszen a szolnoki mércze nincs messze a szakadás fölött. Lefelé az elmaradás mértéke ismét csökken, mert a szakadás következtében előállott negatív árhullám ellaposodik, de másrészt a gátszakadás hatását a Körösök is erősen mérsékelték, mert hiszen az egyik folyón történő változás a két folyó összeömlése alatt már csak mérsékelt arányban nyilvánul. A gátszakadásnál a vízállás visszamaradása természetesen hosszabb ideig tartott mint Szolnokon és a két Vízállásvonal eltérése, magasságkülönbsége is nagyobb, AZ elborított medencze megtöltésére szükséges vízmennyiségből számítva, nagy megközelítéssel, a gátszakadás nélkül várható és tényleg bekövetkezett vízállások különbsége Czibakházánál átlagban mintegy 10 cm-rel nagyobb mint Szolnokon. Viszont a csongrádi vízállások görbéit ugyanúgy megszerkesztve mint a szolnokiakat, azt kapjuk, hogy a czibakházai gátszakadás nélkül Csongrádon nagy