Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - VIII. Apró közlemények

163. dróthengereket építettek volna. A hengereknek ugyanis az a jó oldaluk, hogy szűk határok közt elmozdulnak s ezzel a hullám erejét megtörik, nem úgy, mint a merev betontestek s a visszafutó vizet áteresztik. Végül a drótháló rendszerint olcsóbb, mint a czementhabarcs. Juventius Antal. 4. A középtiszai nyilt árterek és gátszakadások hatása az árvíz magasságára. (2. képpel.) A Vízügyi Közlemények 1915. évi 3-ik füzetében közlemény jelent meg, mely érdekesen tárgyalja a középtiszai nyilt árterek hatását az árvíz magasságára. Különösen értékes annak megállapítása, hogy a borsodi nyilt árterületek elgátolása mennyivel fogja ugyanott az árvíz szinét emelni, mert hiszen a borsodi nyilt ártér mentesítése a legközelebbi jövő feladata. Emelni fogja e gátak kiépítése az árvíz szinét a Sajónak az ártér felső határán fekvő torkolatánál is7 a mely körülmény egyúttal a Sajó legalsó csegéző művei tervezésekor, valamint a tiszaszederkényi oldalcsatorna párhuzamos tőkése magasságának megállapításakor is figyelembe veendő. A borsodi ártér elgátolása után Tiszafürednél előálló árvízmagasságok kellő pontossággal való meghatározását nagyon megkönnyíti az a körülmény, hogy a tokaji, tiszafüredi és szolnoki vízállások a természetes partok szintjén aluli vízkor közel párhuzamosan, vagyis ugyanoly mérettel emelkednek és apadnak. Sőt a tokaji és szolnoki vízállásokra nézve még a partoknál magasabb árvíz esetén is áll ez a szabály, holott ugyanakkor a tiszafüredi mérczénél, vagyis a nyilt ártér mentén a vízállás aránylagos növekedése elmarad. Ezek alapján az összetartozó magas vízállásoknak párhuzamos vonalakkal, helyesebben görbékkel való összekötése segélyével az árvíznek a tiszafüredi mérczénél a jövőben várható magassága könnyű szerrel meghatározható. A czikkíró ez eljárást megelőzően azonban figyelembe veszi, hogy a szolnoki, csongrádi és szegedi mérczéknél az e szakaszon történt gátszakadások következtében az 1895-iki árvízkor nem állott elő az a magas vízállás, a mely gátszakadások nélkül tényleg bekövetkezett volna. Az idézett közlemény számításainak és eszmemenetének eredménye az, hogy az 1895-iki árvízkor gátszakadások nélkül a legmagasabb, vagyis tetőző víz a szolnoki mérczénél 37 cm, a csongrádinál 33 cm, a szegedinél pedig 77 cm-rel magasabb lett volna. A gátszakadások következtében előállott vízszin-csökkenés mértékének megállapítása egyike a legbonyolultabb kérdéseknek, annyiféle tényező és helyi körülmény játszik itt közre; de a közleményben ismertetett eljárás nem fogadható el. Az 1895. évi gátszakadások következtében elöntött terület nagysága 62.400 kat. hold. E területekből 8600 hold közel Szolnok alatt, 4200 hold közel Szeged alatt van, míg a fenmaradó 49.600 hold a Tisza torkolata közelében terül el. A szolnoki vízállásra a gátszakadások közül csak a czibakházai volt hatással ; ugyanúgy a csongrádi vízállásra is, miután erre a messze alul történt gyálai gátszakadás alig, vagy csak igen kis mértékben lehetett hatással. A törökbecsei és még alább történt gátszakadások a szegedi mércze vízállásaira már aránylag szintén csak kis mértékben voltak hatással. Az idézett közleményben követett eljárás a szolnoki, csongrádi és szegedi mérczéknél gátszakadás nélkül várható és tényleg előállott árvízszinek közötti különbségekre túlságosan nagy magasságokat szolgáltat.