Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk

и Az üledékanyagoktól mechánikai úton megtisztított szennyvizek oldott szennyező anyagainak eltávolítására a legkülönfélébb eljárásokat megkísérelték már eddig, de aránylag igen kevés eredménynyel. Legkevésbbé sikereseknek bizonyultak b) a különféle vegyszerekkel való kémiai tisztító eljárások. Míg a burgonyamosóvizeket vagy szűrés vagy ülepítés után legtöbbször le lehet bocsátani az élővizekbe további kezelés nélkül is, addig a keményítőmosó-, hulladék- és gyümölcsvizek ülepítve és egyesítve további tisztításra is szorulnak. E tisztítást megkísérelték oly módon is [König), hogy az erős rothadásra képes szennyvizet vékony rétegben nagy felszínen elosztva, a levegőn pihentették (Gradierwerk) és kirothasztották. Ez a módszer azonban kevés sikerrel járt. Ajánlották a keményítőgyári szennyvizek tisztítására a Rothe-Röckner-féle eljárást is, midőn a szennyvizeket nagy kutakba bocsátják, a melyekben lassan fölfelé haladnak ; a szennyvizeket bizonyos vegyszerekkel keverik, mire csapadék keletkezik; a kútban vasharang úszik, melyben a levegőt megritkítva, a víz belényomul, míg az iszap a kút fenekén marad vissza. Hogy ez az eljárás a gyakorlatban hogyan vált be, arra nézve a szakirodalomban nincsenek adatok. A Degener- és Rothe-îê\e eljárás a szennyvizeket barnaszénből és tőzegből készített kásával akarja tisztítani, amelyhez még vasgáliczot is adnak. Ezt az eljárást a Rothe-Röckner-féle módszerrel együttesen szokták alkalmazni sok oldott szerves szennyező anyagot tartalmazó szennyvizek tisztítására. A szennyvizeknek a tőzegkeverékkel való elegyítésekor keletkező csapadékot, illetve a tisztítóanyagot szűrősajtóban víztelenítve, briketté sajtolják és elégetik. A szennyvizekből nyert iszap értékesítésére nézve a zsírtalanított iszapnak műtrágyául való fölhasználását illetőleg, Kasselben folytatnak kísérleteket. A Rothe и. Co. (Berlin) és a Gasmotorenfabrik Deutz megkísérelték az iszap elgázosítását, a mi állítólag legújabban sikerült volna ; az iszapból generátorban eléggé állandó összetételű fűtőgázat lehetne nyerni, míg a visszamaradó hamú és salak káli- és foszforsavtartalma következtében jó trágya anyag volna [Parow: Lehrb. d. Stärkefabr. I. 269. 1.). Mivel a mechánikai tisztításkor a szennyvízben lévő baktériumok nem pusztulnak el, ajánlották az ülepített szennyvíznek utólag mésztejjel és aluminiumszulfáttal való kezelését. Schütze azt javasolja [Dammer : Chem. Technol. d. Neuzeit, III. 978. 1.), hogy a szennyvizek tisztítására meszet és vízüveget, vagy meszet és kieseritet, vagy meszet és vasgáliczot, cserhéjkivonatot, stb. alkalmazzunk. A gyakorlatban azonban ezeket az eljárásokat úgyszólván sehol sem alkalmazzák. A vegyszerekkel való szennyvíztisztításra ajánlott számos anyag közül még aránylag a legsikeresebbnek a mésztej bizonyult, melyet több szennyvíz tisztításához alkalmaznak. A meszezésnek a keményítőgyári szeunvvizek tisztításában való fölhasználására nézve azonban a vélemények eltérők; míg többen kedvezőnek mondják, addig mások fölöslegesnek tartják. Parow szerint a meszezés nem sokat ér s azonfelül, ha fölöslegben alkalmazzuk, még veszedelmes is lehet, mert a mész is ártalmas anyag és az épen szükséges mészmennyiségnek a szennyvízhez való pontos hozaáadása igen nehéz. A mész használata egyébként azért sem volna kedvező, mert a víz alkálitartalma a fehérjék oldhatóságát még inkább növeli.