Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - IV. Wolfsholz Ágost: A czement-besajtoló eljárás, fordította: Bartus Adolf

138 sem lehet rábetonozni, ott a belső' sajtoláshoz kell folyamodnunk, mely nem egyéb, mint a fal- vagy a betontest tömítése és melyet oly módon alkalmaznak, hogy megfelelő távolságokban megfúrják a falazat hozzáférhető oldalát; a lyukak azonban nem érnek a túlsó oldalig, hanem a falazat belsejében holtan végződnek. Ha valamely megrongált építményen repedések mutatkoztak, akkor pusztán a repedések mentén fúrnak lyukakat, hacsak az egész fal vagy betontest' nem oly likacsos, hogy azt egész kiterjedésében kelljen fúrásokkal ellátni. A régi habarcs- és laza törmelékrészek kiöblítésére egymásután minden fúrólyukba vizet nyomnak ; ezalatt a szomszédos fúrások és hézagok nyitva maradnak, hogy a víz rajtuk eltávozhasson. Erre a nyitott hézagokat iszkábálással, a fúrásokat pedig fadugóval elzárják és az egyik lyuknál megkezdik a habarcs sajtolását tömített csapon át, melyet elzárnak, mihelyt a falazatnak e fúrással közlekedő nyílásai és erei habarcscsal megteltek. Erre sorra kerül a második és így tovább, mindig a legközelebbi fúrólyuk, míg az egész fal- vagy betontest habarcscsal nincsen telítve és egységes testté összeragasztva. A repedések és erek vastagságától függ, vájjon tiszta czementlevet vagy homokkal készített híg czementhabarcsot kell-e a besajtoláslioz használni. Az 5-ik kép az 1910. évben Hamburgban, a berlin—hamburgi fővonalon levő boltozott vasúti hidaknak a leírt módon végzett helyreállítását mutatja. Igen gyakran előfordulhat az az eset, hogy az egçsz építménynek, eredeti állapotán túlmenő megerősítését követeljük; ez szükségessé válhatik pl. vasúti hidaknál nehezebb lokomotivok vagy vonatok használatakor. Ilyen esetekben a netán szükséges belső sajtoláson kívül vasbetétes betonrétegek rásajtolásához folyamodunk. E czélra úgy, mint a belső sajtoláskor, először a falazaton át nem érő fúrólyukakat készítünk, azután a látható felszin hézagait mélyen kikaparjuk, a falfeszint magát pedig drótkefével alaposan megtisztítjuk. Az így előkészített felszinre, tőle kellő távolságban, rúdvasból vagy erős dróthálóból készült sűrű vasfonatot feszítünk és erős horgonyokkal a falazatba erősítünk. Ettől a vashálótól bizonyos távolságra a fal előtr deszkaborítást készítünk, mely boltozatoknál mintaiveken nyugszik és melynek szélét berakott fakeretekkel jól tömítjük, hogy minden oldalról zárt öntőmintát kapjunk, melybe nagy nyomással rendszerint 1 : 2 arányú híg czementhabarcsot sajtolunk, mely kitölti az egész mintát, behatol a fúrólyukakon át a falazat összes üregeibe és ereibe, szorosan körülveszi a vasbetéteket és otyan vasbetétes betonná keményedik, mely a régi falfelszinre számtalan habarcsérrel és czementszállal van lehorgonyozva és a régi építménynyel elválaszthatatlanul van összekötve. Beláthatjuk, hogy így kezelt beton- vagy faltestek sokszor egységesebbek és erősebbek, mint a rendes eljárás szerinti eredeti építés esetében. 6. rajz.